Tóth Lajos: Abszolút és relatív magánjogi jogviszonyok (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből 4/6., 1933)
Abszolút és relatív magánjogi jogviszonyok. Irta: Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár, levelező tag. I. Köztudomású, hogy a magánjognak van egy ötös és van egy kettős felosztása. Az ötös felosztás általánosan elfogadottan a következő: személyi jog, dologi jog, kötelmi jog, családi jog, öröklési jog. A kettős felosztás: abszolút és relatív jogviszonyok. Az ötös felosztás adta jogvilágok alája hajolnak a kettős felosztásnak így: a dologi jog a maga egészében abszolút, a kötelmi jog a maga egészében relatív, a többi három (a személyi, a családi és az öröklési jog) részben ilyen, részben olyan. Íme ez a felosztás: abszolút és relatív jogviszonyok kettéhasítja a magánjogot. Érdemes azzal foglalkozni, hogy mi alapon történik ez a kettéhasítás. Helyes-e, szükséges-e ennek a kettősségnek a fenntartása. Nem volna-e lehetséges megszüntetni ezt a kettősséget és megteremteni a magánjog egységét. II. Min lehet egymástól elválasztani az abszolút és a relatív magánjogi viszonyokat? Lehetséges — szokásos is — az elválasztás tekintettel a jogviszony által védett érdekre.2 Az embernek a legjelentősebb érdekei — az első vonalban álló érdekei: az ember élete, testi épsége, egészsége, becsülete, a dolgokon fennálló birtoka, és a birtokon nyugvólag a dolog használásának, gyümölcsöztetésének a lehe-