Révész Imre: Társadalmi és politikai eszmék a magyar puritánizmusban (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 6/3., 1948)
2 a két nagy angolszász világhatalom területén alakult ki, arra kétségtelenül alapvető befolyása volt a puritanizmus néven ismert vallási és egyházi mozgalomnak, amely Anglia vallási képét Erzsébet korától kezdve a XVII. század végéig lényegesen átalakította és mind az anyaországban, mind pedig az onnan vallási meggyőződésük miatt kivándorolt „Pilgrim Fathers” által alapított északamerikai gyarmatbirodalomban, a mai Unió magvában, a politikai és társadalmi gondolkozást is jellegzetesen átformálta. Mint vallási mozgalom, a puritanizmus egyrészt a maximumra fokozott és sokszor szélsőségekbe csapó vallási individualizmusnak lett melegágyává a protestantizmus és kivált a kálvinizmus némely alaptanainak, elsősorban a predestinációtannak, a papi üdvközvetítés és a hierarchikus rendszer elvetésének olykor az egyoldalúságig következetes érvényesítésével, másrészt azzal, hogy a hívek Isten előtti teljes egyenlőségére épített presbiteri rendszert s a biblikus szövetséggondolat, a „Covenant”3 alapján a vallásos gyülekezetek teljes önállóságát s egymással szemben egyjogúságát kimunkálta, a társadalomtörténelemben addig nem tapasztalt hatalmas erőre emelte az önkormányzati gondolatot, különösen a községi és egyéb kisautonómiák életében. Hogy ennek az eszmevilágnak a vallási és egyházi életkörökön túl is mily roppant formálóereje volt, arra amerikai vonatkozásban találóan mutat rá a kérdés legújabb átfogó vizsgálója, Perry R. B. : „Nyugodtan feltehetjük — így összegezi vizsgálódásai egy részét —, hogy a szélesen értelmezett kálvinista puritanizmus befolyása nevezetes formálóerő volt a későbbi gyarmati korszakban s páratlanul és egészen mélyen hozzájárult az amerikai szellem kialakításához akkor, amikor ez a szellem még a kialakulás kezdetén volt.”4 Különös tanulsággal mutat rá — a szövetséggondolattal kapcsolatban — arra, hogy az amerikai politikai gondolkozást mennyire döntőleg befolyásolta az a sajátos történelmi körülmény, hogy ott az emberek szeme előtt születtek meg az államok, mint a saját alkotásaik. „Oly emberek, akik között a törvény és a rend abból született meg, hogy a 3 A „covenant“ bibliai eredetű gondolatáról, melyet a skót-angol vallási harcokban először a skót presbiterianizmus emelt világtörténeti jelentőségre, helyesen mondja Perry Ralph Barton „Puritanism and Democracy«* c. legújabb (New York 1944.) kitűnő synthesisében: „The essence of puritan polity lies in the doctrine of the. .covenant1, in which authority is limited by the terms of an agreement. The .invisible covenant1 or, the .covenant of grace', unites the body of the saints in the acceptance of God‘s offer of salvation. Its .invisibility lies in the fact that the identity of the saints is known indubitably only to God. Thevisible covenants unites in the bond of a common profession, discipline and worship persons who are presents in the flesh and known to their fellow men.“ Természetesen Perry arra is rámutat, hogy a szövetséggondolatnak a világi politikai történetben és elméletben is gyökerei vannak: a szerződés eszméje éppúgy,mint a természetjogé, olyan régi és olyan messzeható, hogy történelmileg nem lehet egy forrásra visszavezetni. 338. 1. Csak épp megemlítem itt, hogy a puritanizmus vallási és egyházi conceptióinak az egyéni, családi és közerkölcsiségre is jellegzetes formáló hatása volt (a „puritán“ szó mai jelentése ezzel van kapcsolatban), de ez a hatás mostani vizsgálódásaim körén kívül esik. 4 P e г г y i. m. 81. 1.