Akin Károly: A gázok összenyomhatóságáról (Értekezések a természettudományok köréből, 1/6., 1867)
A GÁZOK ÖSSZENYOMHATÓSÁGÁRÓL.5 tél, melyek úgyis többnyire csak igen csekély mennyiségek, ama differentiákt elhanyagolása folytán (a hydrogén kivételével) nagyobbak, mint a valóságnak megfelelő eltérések. Nagy figyelemmel tanulmányozván R. úr memoiiáját, még más, sőt nagyobb hibákra is akadtam, melyek azelőtt — csodálhatni — elkerülték a figyelmet. II. Már meg volt említve, hogy R. kísérleteiben a használt gáztömegek, melyeknek kezdetsűrűsége minden új kísérletben különböző volt, a kísérlet folytában mindig fél térfogatukra nyomattak össze. Hogy az ily kísérletekből, melyeknél t. i. az összenyomás a kezdetleges térfogatnak mindig felére vonatkozott, azon eltéréseket kiszámíthassuk, melyek más, például '/4, és.........térfogat-kisebbítésnél mutatkoznának, a következő számítás veendő alkalmazásba. Legyen négy különböző kísérletnél a kezdet-sűírűség : dx, dn, dm, div és a kezdet-nyomás : pt, pn, pm, piy. Az összenyomás után, mint Regnault tévé, lesznek a megfelelő sűrűségek: d'l=,2dij d'u = 2dn’ d'ni — 2(Ini5 )^,iv==2t/iV és a nyomások: p\, p'n, /Ли, V'ív. А Б.-М. törvénytől való eltérésnél fogva a következő quotiensek nem lesznek egyenlők egygyel, hanem rendre: ahol Mi, mu, Mim, mu különbségei az egységtől az eltérésüket adják a B.M. törvénytől azon esetre, ha a térfogat összenyomása '/a-Ha már most a kezdet-állapotok az egyes kísérleteknél úgy vannak választva, hogy a második kísérlet kezdet-nyomása egyenlő az első kísérlet végső nyomásával, és a harmadik kísérlet kezdet-nyomása egyenlő a második kísérlet végső nyomásával, s így tovább, ha tehát: jfui —~V i j Vni V и 5 70V —P in.............(2) úgy a következő szorzatokban : P in _ »•«; — -p in m.V IV 2fiv. и»,(1) V » 2P v i 2pv.