Dr. Rózsay József: Adatok a járványok oki viszonyaihoz (Értekezések a természettudományok köréből, 1/18., 1870)
Adatok a járványok oki viszonyaihoz. Járványok a nagy városok elkerülhetlen ostorai. — A mi a termékeny puha talaj a burjánra, az a nagy város átalában a betegségre, s fokozódott mértékben a járványos betegségre nézve. Tekintsük bármely ország vagy kor járványainak történetét, mindig az tűnik ki, hogy a népesebb városok képezék azoknak góczait, hol a kor leghuzamosabban és legvészesebben dühöngött, s honnan nem ritkán mintegy főhadiszállásából küldte szét előőrseit minden irányban. — Így volt ez régente, s így van, habár csekélyebb mértékben, jelenleg is. — Mily helyet foglal el e tekintetben társai közt fővárosunk, eléggé jellegzően bizonyítja azon tény, miszerint a lefolyt négy év alatt (1864—1868) nem kevesebb, mint négy nagyobb járvány látogatá meg azt, a csekélyebb terjedelmüeket nem is számítva, s hogy négy év alatt alig tíz hónapig volt ment a város minden járványtól. Ugyanis 1864-iki júniusban hagymáz-járvány lépett fel, mely 1865-iki júliusig tartott, és csak a Rókus kórházat számítva, 3101 megbetegedett közül 376-nak élete esett áldozatul. A következő 1866-ik év július havában a keleti cholera látogatott meg, mely 4 havi tartama alatt a kórházban 1132 beteg közül 586 áldozatot ragadott el. 1867. január havában újból a hagymáz s egyszersmind a himlő léptek fel, és egész éven át tartottak, mely idő alatt a kórházban ápolt, hagymázban megbetegedett 1065 egyén közül 255, himlőben pedig 458 között 46 halt el. (Lásd az „1864/1-iki és az 1867-iki hagymáz-, az 1867-iki himlő-, az 1866-ik cholera-járványról“ szóló értekezéseimet és részletest kimutatásaimat). Míg átalában az 1851. évi kimutatás szerint*