Dr. Say Móricz: Az állati munka és annak forrásai (Értekezések a természettudományok köréből, 2/1., 1870)
Az állati munka és annak forrása. SZÉKFOGLALÓ ÉRTEKEZÉS DR. SAY MÓRICZ LEVELEZŐ TAGTÓL. (Olvastatott a M. T. Akadémia 1870 április 11-kén tartott ülésében.) „A hö és a munka egyenértékűek." Ezen tétel képezi tudomás szerint az erőművi höelmélet kiindulási pontját. — Ha a hö és a munka értékeit össze akarjuk hasonlítani, akkor mértékegységre van szükségünk, mely a mérést, és ennek folytán az összehasonlítást lehetővé teszi. A hó nagyságát mint minden erő nagyságát, hatásából ítéljük meg; tízszer akkora hatást bizonyára tízszer akkora hó fog előidézni. Valamint méréseinknél átalában önkényü egységeket használunk mértékül, melyek a közmegállapodás útján jutnak érvényre, úgy a hő mérésénél is ilyen önkényü egység szolgál mértékül. Ugyanis közmegállapodás szerint hőegység alatt azon hőmennyiséget értjük, mely 1 kilogramm víznek 0° Cels.-ról 10 Се1з.-га, vagy a 30° Cels.-t el nem érő hőmérsékletnél n° Cels.-ról n -f- 10 C.-ra való megmelegítésére szükségeltetik Munka alatt az erőműtanban azon fogalmat értjük, ha az erőnek, például nyomásnak vagy húzásnak támadási pontja az erő irányában bizonyos utat meghalad. Ebből látható, hogy a munka nagyságát sem egyedül a nyomás nagyságát mutató súlymértékkel, sem egyedül az út nagyságát, hosszát mutató hosszmértékkel ki nem fejezhetjük. E kettőnek szorozmányából származik azon mérték, melylyel a munka nagyságát megítélhetjük. A munka nagyságának ily módon való becslése a mindennapi eljárások közé tartozik. A sínekre nyomást gyakorló bizonyos mennyiségű árunak tovaszállításánál a vasutakon az áru súlya, és az út hossza irányadó, ezen két tényező szorozmánya képezi azon munkát, melyet a mozdonynak el kell végezni, melyért azután a vasúti igazgatóság díjat követel.1*