B. Mednyánszky Dénes: A mész geologiai és technikai jelentősége Magyarországban (Értekezések a természettudományok köréből, 2/2., 1870)
A MÉSZ geológiai s technikai jelentősége Magyarországban. B. MEDNYÁNSZKY DÉNESTŐL. (Olvastatott a m. tud. Akadémia ülésén 1870 május 9.) Azon sokféle ásvány változatos sorában, mely az észlelőnek tágabb körre kiterjedő figyelmét magára vonja, midőn azon testeket vizsgálja, melyek nagyobb tömegben fordulnak elő földgömbünk kérgén, vannak olyak, melyek bármennyire fontos szerepet viseljenek a talaj alkatrészei, sőt a szerves világ szükségletei között — mégis ritkán vagy soha nem csoportosulnak oly jelentékeny mérvben, hogy helyenkénti megjelenés korlátain túl, vagy épen egész területeken általánosan elterjedve volnának; — vannak mások melyek mindenütt anyaföldünk felületének főrészét képezik a gönczölöktől az egyenlítőig. Az utóbbiakat, ha röviden egybefoglalva jelezni akarjuk, legegyszerűebben fogjuk megnevezni vegytani elemeik után, melyek bizonyos képleti köröknek mintegy egyéniségű jellegét megalapítják, melynek keretében ismét az összetétel s külső megjelenési alak a végtelenig sokszoros és tarka változatosságban adja elő magát. Földtani valamint ásványtani szempontból mindenek felett három ily elemet kell kiemelni, mely a földkéreg legáltalánosb, legkiterjedtebb alkatrészeit képviseli. Ezek a kovany (Si), a timany (Al) és a meszeny (Ca), melyek mint kovasav vagy kovarcz, mint a timföld az agyagban (tinikorulat, Thonerdesilient) és mint szénsavas mész vagy mészkő képezik a föld felületét, melyen az emberi nem lakik, valamint a hegyeket és sziklákat, melyek gerinczezetként emelkednek a lapályok felett. AKAD. ÉRT. A TERMÉSZETTUD. KÖRÉBŐL 1870. 1*