B. Mednyánszky Dénes: A mész geologiai és technikai jelentősége Magyarországban (Értekezések a természettudományok köréből, 2/2., 1870)

A M­É­S­Z geológiai s technikai jelentősége Magyarországban. B. MEDNYÁNSZKY DÉNESTŐL. (Olvastatott a m. tud. Akadémia ülésén 1870 május 9.) Azon sokféle ásvány változatos sorában, mely az ész­lelőnek tágabb körre kiterjedő figyelmét magára vonja, mi­dőn azon testeket vizsgálja, melyek nagyobb tömegben for­dulnak elő földgömbünk kérgén, vannak olyak, melyek bár­mennyire fontos szerepet viseljenek a talaj alkatrészei, sőt a szerves világ szükségletei között — mégis ritkán vagy soha nem csoportosulnak oly jelentékeny mérvben, hogy helyen­kénti megjelenés korlátain túl, vagy épen egész területeken általánosan elterjedve volnának; — vannak mások melyek mindenütt anyaföldünk felületének főrészét képezik a gön­­czölöktől az egyenlítőig. Az utóbbiakat, ha röviden egybefoglalva jelezni akar­juk, legegyszerűebben fogjuk megnevezni vegytani elemeik után, melyek bizonyos képleti köröknek mintegy egyéniségű jellegét megalapítják, melynek keretében ismét az összetétel s külső megjelenési alak a végtelenig sokszoros és tarka vál­tozatosságban adja elő magát. Földtani valamint ásványtani szempontból mindenek felett három ily elemet kell kiemelni, mely a földkéreg leg­­általánosb, legkiterjedtebb alkatrészeit képviseli. Ezek a ko­­vany (Si), a timany (Al) és a meszeny (Ca), melyek mint kovasav vagy kovarcz, mint a timföld az agyagban (tiniko­­rulat, Thonerdesilient) és mint szénsavas mész vagy mészkő képezik a föld felületét, melyen az emberi nem lakik, vala­mint a hegyeket és sziklákat, melyek gerinczezetként emel­kednek a lapályok felett. AKAD. ÉRT. A TERMÉSZETTUD. KÖRÉBŐL 1870. 1*

Next