Zsigmondy Vilmos: Tapasztalataim az artézi szökőkutak fúrása körül (Értekezések a természettudományok köréből, 2/10., 1871)

1. A harkányi artézi szökőkút. a) A harkányi f­ü­r­d­ő keletkezése. Harkány helysége Baranya m­egyében Siklós mezővá­rosától fél mértföldnyire nyugat felé a Dráva lapályában fekszik. Hévforrásának felfedezése a véletlennek köszönhető. 1823-ban lecsapoltatván a Harkány melletti mocsárok, a mun­kások egyike azt tapasztalta, miszerint a pocsolya, melyben áll, meleg. Ezt eleinte bővebb figyelemre nem méltatván, folytatta munkálatát, míg végre oly kiállhatatlan lett a hő­fok, hogy az árokból kimenni kényteleníttetett. Az új hévforrásnak híre elterjedvén, körülötte gödör ásatott, melybe a szomszédból oda tódult köznép fürödni járt. Gr. Batthyány Antal, Harkánynak akkori földesura, 1824 ben a hévforrást kitisztíttatván, egy ölnyi átmérőjű, s fával kirakott kútba foglaltatta, s 1826-ban melléje fürdőt építtetett Ennyit rövideden a harkányi fürdő keletkeztéről, mi­nek előrebocsátását azon oknál fogva találtam szükségesnek, minthogy az a harkányi hévforrás befoglalása körüli mun­kálatok történetének, melyről a következőkben részleteseb­ben szólam szerencsém lesz, alpháját képezi. Az 1824-ben elkészült kút használata csak néhány évig tartott, minthogy benne a víz egyszerre elapadván, egyúttal a hévforrás egy pár ölnyi távolságra tőle tört ki. Nem volt más mód, a hévforrás ezen új kitörése pontján való befogla­lásnál. De az így keletkezett új kutat néhány év lefolyté­val az elsőnek sorsa érte, a hévforrás ugyanis más helyütt kitörvén, a harmadik kút előállításának szüksége adta magát elé. 25 év lefolyta alatt ez ötször ismétlődött, míg végre egy 4 öl hosszú, 8 láb széles s 2 öl mély kút állíttatott elé, mely

Next