Hantken Miksa: A nummulitok rétegzeti (stratigraphiai) jelentősége (Értekezések a természettudományok köréből, 5/6., 1875)
A Nommulitok rétegzeti (stratigraphiai) jelentősége a délnyugati középi magyarom. Hegység ó-harmadkori képződményeiben. HANTKEN MIKSA rendes tagtól. (Felolvcstatott a majy. tudományos akadémia 1874. ápr. 13-án tartott ülésén.) Földünk fejlődésének különböző korszakait leginkább jellemző kövületek közül kiváló helyet foglalnak el a legrégibb időktől fogva a köznép, valamint a természetbúvárok figyelmét egyaránt felkeltő Xuipmulitok, minthogy ezek az ó-harmadkori tengeri képződményekben tömegesen vannak elterjedve, régibb és fiatalabb rétegekben pedig csaknem egészen hiányzanak. a) A nummulitképződmény már roppant nagy geographiai elterjedésénél fogva is a legnagyobb mérvben köti le figyelmünket. Ugyanis e képződmény többé-kevésbbé szakadozott tetemes szélességgel bíró övben nyugatról keletnek húzódik át, Angolhontól kezdve, Belgium, Francziaország, Spanyolország, Olaszhon, Svájcz, Bajorország, Ausztria, Magyarország, Törökország, déli Oroszország, Afrika északi országain és Kis-Ázsián át egész China területére és az indiai tenger szigetjein, nevezetesen Borneo Cellebes, sőt odább nyugatnak Japán és a philippini szigeteken is tetemes elterjedésben ki van képződve. A Numnulitoknak magyarországi elterjedési területeihez a délnyugati közép-magyarországi hegységnek t. i. a buda i) Ugyanis más képződményekből is felhoztak Nummulitokat, nevezetesen az oroszországi régi kőszén-képződményből, a palástinai krétából és legújabban Gümbel által a németországi Jurából (Neues Jahrb f. Miner. Geol. stat. 1872.) Mindazonáltal nem csökkenhetik a Nummulitok kiváló fontossága az ó-harmadkori képződmények jellemzésére nézve — minthogy — kizárólag azokban lépnek fel tömegesen. M. TUD. AKAD. ÉRT. A TERMÉSZETI’. KÖRÉBŐL. 1874. 1.