Dr. Koch Antal: Ásvány- és kőzettani közlemények Erdélyből (Értekezések a természettudományok köréből, 8/10., 1878)
4 DR. KOCH ANTAL felülete a reátapadt agyagtól rozsdás vörös. A rostok 6 cm. hosszak, tehát ily vastag lehet az ér is, melyből való. A »Bácsi torok« coelestin-lelhelyét azonban többször meglátogatván, az előfordulási körülményeket pontosan megvizsgáltam s egyúttal bő anyagot gyűjtök a coelestin ásványtani tanulmányozásához is, melynek eredményeit bátor vagyok ezennel közzétenni. A bácsi coelestin előfordulási körülményei. Ásványunk lelhelye a bácsi toroknak, Kolozsvártól kijőve, jobb oldalán az első és második kőbánya, melyekben az eocánkori durvamészt építési czélokra fejtik. Mindkét kőbányában ugyanazon rétegsorozat van föltárva : fölül táblás ostreamész, mely lefelé márgássá válik és átmegy zöldesszürke agyagba (6 mét. vastag), s ez alatt pados durvamész, melyet fejtenek. A coelestin az agyagban, alsó határához közel, vékony ereket képez. Az első kőbányában az ér a pados durvamész legfelső réteglapjától kiindulva, csaknem függélyes irányban hat fölfelé az agyagba, alant vagy 2 cm. vastag, de már egy méter magasságban kiékül. Jóval jelentékenyebb azonban a második kőbányában előforduló coelestinét, s ennek előfordulási viszonyai is sokkal tanulságosabbak, miért is a kőbánya vázlatát melléklem (1. ábra). 1. A kőbánya tetejében alluvial és diluvial törmelék, sárga márgaiszap, telve mészkődarabokkal ...... 2. Alatta a bánya baloldalán táblás-palás ostreamész, Ostrea multicostata, Vulsella légumén, Anomya tenuistriata héjakkal telve 3. Sárgabarna agyag világos kékesszürke közrétegcsékkel ..... 2 » 4. Világos kékesszürke hasadékos tályag, melyen keresztülvonul a coelestinér . . 4 » 5. Vastag táblás és pados ostracodamészkő. A kőbánya jobb- és baloldalán törmelékbányák láthatók (az ábrán h.) A coelestinér (a rajzban x—y), amint a rajzon is látható, ferdén hat keresztül a palás tályog rétegzetén s lefelé 1—2 mét. 1—2