Stollár Gyula / Dr. Solymosi Lajos: Az Alsó-Kékedi gyógyforrás / A Felső-Rákosi savanyúvíz (Értekezések a természettudományok köréből, 9/21., 1880)

Az Alsó- Kékedi gyógyforrás chemiai elemzése

I. Az alsó-kékedi gyógyforrás vizének vegyi elemzése. STOLL­ÁR­GYI’LÁTÓI.. 1. Az a­ls­ó-k­éke­d­­i gyógyfürdő. Alsó-Kéked helysége Abauj megye fiszéri járásában. Kassától délkeleti irányban mintegy 3 mértföldnyi (~­23 kilo­méter) távolságra fekszik, s a tiszavidéki vasútnak t»Csány« és »Hidas­némethig,­ valamint az éjszakkeleti vaspályának » Mislye« nevű állomásaitól 3/4—1 órányira esik. A helységnek keleti határában — kellemes sétával egybekapcsolható csekély távolságra, a természet által fákkal bőven borított hegy emelkedik, mely a vidéket, úgy az ott tar­tózkodást is csendes magánynyá — de jól gondozott s tiszta sétányaival és tágas nyugvóhelyeivel, a honnan is a szépségé­ről ismeretes s bőven termő »Hernád« völgyébe meszsze el­láthatni, regényessé is teszi. A hegynek főtömege legfőképen trachytos és tuff-kőzetekből van alkotva, s tartozik a harmadik földtani korszakhoz; képezi máskülönben a Kárpátok éjszak­keleti határlánczolatában ama ágazatnak egyik fő kiegészítő részét, mely délfelé nyúlik. A hegyet »Pálhegy«-nek nevezik s ezelőtt a Zomboriak, jelenleg a kellemesi Melczer báró család birtokterületének legszebb s kies része. A hegynek nyugati, tehát a helység felé hajló nyujtványában völgyelet mutatkozik, hol is nagyobb kövek között kénes, de a köpenykéneg szagától határozottan elütő s inkább balzsamos szagú és nem kellemetlen izü viz csekély magasságra ugyan, de nagy mennyiségben tör elő, a M. TUD.­­­. ŰRT. A TERM.-TUD. KÜKÉRŐL. 1874. IX. k. 2­1. Sz.. 1*

Next