Dr. Lengyel Béla: Az utóvilágításról Geissler-féle csövekben (Értekezések a természettudományok köréből, 10/7., 1880)
4 DR. LENGYEL BÉLA. tárgy felett vizsgálatot indítottam meg, melynek eredményét a következőkben van szerencsém közölni. Már az első kísérletek alkalmával meggyőződtem arról, hogy az utóvilágítás szépen akkor áll elő, ha nagyobb tömegű gáz igen kis nyomás alatt létetik ki a folyam hatásának. Ebből következik, hogy az ilyen kísérletekre nagy térfogatú Geissler-féle csöveket kell használnunk, melyekben nagy térfogatuknál fogva még csekély nyomás alatt is jelentékenyebb mennyiségű gáz foglaltatik. Ennek megfelelőleg Geissler-féle csöveimet úgy szerkesztettem, hogy azok 2 —3, sőt több liternyi térfogatuak. A csövek 1—2 méter hosszúak és rajtok 3 —11 nagy gömb van, mi által a fennebbi feltétel be van töltve, mert egy ilyen nagyobb csőben még 0,1 mm. feszély alatt is tetemesebb menynyiségű gáz foglaltatik. A csöveket egészen tiszta gázokkal kellett megtölteni, hogy a csalódások elkerülhetők legyenek és ezért erre különös gondot fordítottam. A cső két végső tekéjére egy-egy gázvezető cső volt forrasztva, melyek egyikénél fogva a csövet a Geissler-féle higany-légszivattyúhoz forrasztottam ; a másik gázvezető csőnél fogva a Geissler-féle csőhöz vagy magát az egészen üvegből készült gázfejlesztő készüléket, vagy pedig csappal ellátott, a tiszta gázzal már előre megtöltött légtartót forrasztottam. Ekkor a Geissler-féle csövet, amennyire lehet, üresre szivattyúztam és az üres csőbe a gázt vagy belefejlesztettem, vagy a légtartóból bebocsátottam. Ha e közben a szivattyúzást folytatjuk, akkor rövid idő múlva eltávolíttatik a csőből minden idegen gáz, így töltöttem meg minden csövemet és ennélfogva elegendő biztosítékom van az iránt, hogy kísérleteimet tiszta gázokkal eszközöltem. A tüneményeket, melyeket e csövek a folyam átmenetelekor mutatnak, röviden a következőkben foglalom össze : 1. Az oxygen előállítására nézve kevés megjegyezni valóm van. Tiszta jegeszedett chlórsavas kálium és tiszta kálium hydroxyd egymással összeolvasztatván, a kihűlt tömeget porrátörve, kis üveg görebbe öntöttem. A görebet felforrasztottam, a szárítókészülékre, mely három csőből állott : az elsőben káliumhydroxid darabokban, a másodikban chlórcalcium, a harmadikban phosphorpentoxyd foglaltatott. A szárítókészü