Pertik Ottó: Myelin és idegvelő (szövettani tanulmány) (Értekezések a természettudományok köréből, 10/11., 1880)
nyelvi és idegvelő.) (Szövettani tanulmány.) Az élénk tevékenység daczára, mely épen a velős idegek szövettanát illetőleg a legújabban nyilvánul, az idegvelő még mindig azok egyik nehezen érthető alkatrészének tekintendő . — Lanterman érdekes fölfedezése, t. i. azon újabb vizsgálatok nagy részével együtt, melyeknek kiinduló pontot szolgál, mint tisztán alaktani adat nem járulhatott azon elágazó vélemények földerítéséhez, melyek, az idegvelő tulajdonságait s különböző magatartását illetőleg, Henle-től ,máig fennállanak. Részletes irodalmi bevezetés helyett rövid szemle legalkalmasabb ezen függő kérdésekre rámutatni. .. A globuláris elmélet után, melynek maga Bichat is híve volt, Henle 2) tudvalevőleg felállította a velő-alvadás tanát, mely fővonásaiban már Leeuwenhoek-nál 3) feltalálható. E tan szerint a velős ideg az élő szervezeten belül teljesen egynemű, üvegpálcikaszerűen áttűnő, egyes szegélyű képlet, melynek folyékony velője halál- vagy a szervezetből való . Jelen dolgozat azon vizsgálatokegyik része, melyeket a múlt tanévben a strassburgi boncztani intézetben tettem. Az idegrostokat illető vizsgálataim a velőre s velőhüvelyre, a tengelyszalag finomabb szerkezetére, részben az idegrostok hüvelyeire, s azok elfajulására vonatkoznak. E helyütt csak az idegvelő s annak tulajdonságaival összefüggő átalánosabb alaktani kérdésekről lesz szó. Az út, melyet követtem, a kísérleti. Ennek felel meg a tárgyalás módja is, mely pontban Ranvier-t követtem. Ismert hátránya a kellő rövidség hiánya, de helyette az olvasó a vizsgálat menetét s az inductio részleteit jól látja.) Allgemeine Anatomie 1841. és Canstatt-Eisenmann’sche Jahresberichte 1844. 3) Anatómia seu etc. ... ab Antonio Leeuwenhoek, Lugduni Batav. 1687. 4. pg. 38. 39. M. T. A. ÉRT. A TERMÉSZETTUD. KÖRÉBŐL. 1880. X. K. 11. SZ.1*