Dr. Borbás Vincze: Az Aquilegiák rendszere és földrajzi elterjedése (Értekezések a természettudományok köréből, 12/6., 1882)
AZ AQUILEGIÁK RENDSZERE ÉS FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSE. az Alpeseken, meg Erdélyországban legváltozatosabbak, legtöbb tagnak az Aquilegiák. Zimmeter munkája tehát jelentős forrása a magyar floristikai literaturának. Hazánk e munka szerint már az Aquilegiák elterjedésének azon vonalába esik, hol az Aq. vulgaris éjszakvidéki egyneműsége megszűnik és az elterjedés déli határán külön tagokra, új alakok és fajokra oszlik fel, a hol szerintem az Aquilegia vulgaris typicus alakjai ritkábbak s rendesen tökéletlenebb, vagy jól meg nem vizsgált példányok azok, melyre szükség esetén az Aq. vulgaris nevet ráfogták. A tagokra való szakadást hazánkban, Trencsén megyében, az Aquilegia longisepala kezdi meg, mely az Aq. vulgaris elterjedésének continentalis kerületébe messze behat. Mentői tovább haladunk Kelet felé, annál több új alak üdvözöl bennünket. Délkeleten, a Yelebiten az Aq. Kitaibelii helyettesíti a »Subscaposakat«, tovább délre (Cattaro) az Aq. grata az Aq. thalictrifoliának testvérfaja. A Karst magasabb erdeiben az Aq. vulgaris nehezen tanyázik, hanem az Aq. Alpina és Aq. vulgaris közt ingadozó Aq. Haenkeana Koch. A bihari hegységben Kerner szerint az Aq. Haenkeana ismét előkerül, melynek kevésbbé eltérő alakjai Erdély felföldjén sem épen ritkaságok. Ezekhez járulnak itt az Aq. subscaposa, Aq. nigricans, Aq. Transsilvanica Schur és az eddig csak jelzett Aq. Fussii Zimm., mely lehet, hogy szintén csak az utóbbinak eltérő példánya. Morren és az Aquilegiák legújabb monographusa J. G. Baker *) anyag hiányában hazánkat alig említik. Baker Zimmeter munkáját is nehezen ismeri, a Yelebit ékességéről, az Aq.Kitaiheliiról egyenesen kimondja, hogy vizsgálnia nem volt alkalma. Csak Schott és Zimmeternek volt több anyaga hazánkból. Magam nemcsak a haza különböző helyein gyűjtöttem Aquilegiákat, de az egyetemi növénykert, a magy. nemz. múzeum, Dr. Haynald bíboros érsek, Freyn József mérnök, Hegelmaier tübingai tanár, a berlini, tübingai és sz.-pétervári botan. múzeum, Schurnak a lembergi egyetem birtokában levő, 3 ') Synopsis of the known Form of Aquilegia, Gardener Chronicle. X, 1878. 1*