Kriesch János: A modern zoologia szempontjai és céljai Az Eremocoris-fajok magánrajza (Értekezések a természettudományok köréből, 13/4., 1883)

ÉRTEKEZÉSEK A TERM. TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. K­iadja a Magyar Tudományos Akadémia.­­ ITT. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL. SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. A rovarok dimorphismusáról. Horváth Géza 1. tagról. (Egy táblarajzzal.) (Székfoglalóúl felolvasta a III. osztály ülésén 1881. június 20-án.) Általános érvényű alapfogalmak meghatározása rende­sen nagy nehézségekkel szokott járni. Egy ilyen nehezen meg­határozható alapfogalom a szerves lények tanában a többi között a faj (species) fogalma. Mióta a nagy Linné ezt a fogalmat az állat- és növénytu­dományba bevezette, azóta egész napjainkig csaknem minden nevezetesebb búvár megkísértette annak helyes definiálását adni. De sajnos, hogy azért még mai napig sem vagyunk képesek a faj fogalmát akkér definiálni, hogy a meghatározás minden adott esetre alkalmazható legyen és minden előfordulható esetben tökéletesen megállhasson. Linné a fajt valami állandónak tartotta, a­mely semmi változásnak nincsen alávetve, s avval a tételével, hogy »species tot mimeramus, quot diversae formae in principio sunt creatae«, kifejezte egyúttal azt is, hogy valamennyi egymástól különböző alak, melylyel a szerves világban találkozunk, egyszersmind önálló külön fajt képez. Azonban Linné tétele az állat- és nö­vénytani kutatások előhaladtával idők folytán tetemes módo­suláson ment keresztül. Minél több állat- és növényfaj vétetett ugyanis vizsgá­lat alá, minél több példány hasonlíttatott össze, annál inkább kiderült, hogy a szerves lények körében egy és ugyanannál a fajnál nemcsak csekélyebb egyéni eltérések fordulhatnak elő. M. T. АК. ÉRT. A TERM. TUD. KÖR. 1883. XIII. K. 4. SE. 1

Next