Scherfel Aurél: A czemétei ásványvíz vegytani elemzése (Értekezések a természettudományok köréből, 13/10., 1883)

2 SCHERFEL AURÉL. van foglalva, szélessége 0,53 m. — Г89 méternyi mélység mellett. A forrásból kifolyó víz mennyisége nem volt megmér­hető. A víz hőmérsékét 1881. októb. 15-én d­. u. 1 órakor -f 10*6° C léghőmérsék mellett -f 9*6° C-nak találtam. A forrás vize tökéletesen tisztának látszik, de tüzetesebb szemlélés mellett látni benne kisebb porva pelyheket úszkálni. Időről-időre azonban majd itt, majd ott a forrás fenekéről gázbuborékok emelkednek föl. A víznek íze nagyon kellemes, savanyas, kissé tinta utóízzel. Szaga, főleg ha egy félig meg­töltött palac­kban rázatik, köpeny­ kénegre emlékeztet. A víz tömöttsége + 1Г20 cels.-nál 1*001598. Ha a víz hosszabb ideig palac­kban áll, zavarodik és porva színű üledék rakódik le annak fenekén és oldalán. A lefolyást közvetítő csatornában is porva képződik , de a talált mennyiség oly csekély volt, hogy abból behatóbb vizsgálódásra elegendő mennyiséget nem lehetett gyűjteni. A kémszerek vegyhatásai a forrásból frissen merített víznél következők : Salétromsav csekély gázfejlődést okoz. Salétromsavas ezüst a salétromsavval savanyított vízben alig idéz opállást. Chlorbarium sósavval savanyított vízben még hosszabb állás után sem képez észrevehető zavarodást. Ammon azonnal fehér zavarodást ad. Sóskasavas ammon rögtön erős fehér csapadékot ad. Cser­sav és gubacssav mindjárt tinta színűvé festi. Ferridegankaliumtól rögtön megkékül. Kék lakmuszpapír átmenőleg veresíttetik. Curcuma papír a megszáradás után sem változik ész­­revehetőleg. A minőleges elemezés következő alkatrészeket tünte­tett elő : Aljak: Káli. Nátron. Sók és sóképzők : Kénsav. Szénsav. Rubidium. (nyomok) Phosphorsav. Ammon. (nyomok) Kovasav. Mész. Chlór, MAGVA* штат шшь шюш

Next