Scherfel V. Aurél: A tátrafüredi Hygiea-forrás vegyelemzése (Értekezések a természettudományok köréből, 15/4., 1885)

ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. Első kötet. 1867—1870. — Második kötet. 1870—1871.— Harmadik kötet. 1872. — Negyedik kötet. 1873. — Ötödik kötet. 1874. — Hato­dik kötet. 1875. — Hetedik kötet. 1876. — Nyolczadik kötet. 1877. — Kilenczedik kötet. 1878—1879. Tizedik kötet. 1880. I. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intézetéből. I. Adatok a carbonyl- sulfid pliisikai sajátságaihoz. Dr. Ilosvay Lajostól. — A budapesti világitó gáz chemiai analysise. — Ugyanattól. — Égy földpát analysise. Loczka József­től. — II. Gróf Vass Samu emlékezete. Deák Farkastól. — III. A magyar- országi dunaszigetek földirati csoportosulása s képződésök tényezői. Dr. Ortvay Tivadartól. Egy melléklettel. — IV. Adatok a Martin-aczél tulajdonságainak ismertetéséhez. Kerpely Antaltól. — V. A viz-elvonó testek behatásáról a kámforsavra és amidjaira. Balló Mátyástól. — VI. A vadgesztenye gyökereinek ismertetéséhez. Klein Gyulától és Szabó Ferencztől. Egy táblával. — VII. Az utóvilágitásról Geissler-féle csövekben. Dr. Lengyel Bélától. — VIII. A rank- herleini és szejkei ásványvizek chemiai elemzése. Dr. Lengyel Bélától. — IX. A városligeti artézi kút hévforrásának vegyi elemzése. Than Károlytól. — X. Adatok a Mecsekhegység és dombvidéke Jurakorbeli lerakodásának ismer­tetéséhez. I. Stratigraphiai rósz. Böckh Jánostól. — XI. Myelin és idegvelő. (Szövettani tanulmány.) Pelrik Ottótól. 16 rajzzal. — XII. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intózetéből. I. A durranó lég sűrűségének meghatá­rozása. Kalecsinszky Sándortól. — II. A nitrosylsav néhány sójáról. Dr. Csülök Lajostól. — XIII. A magyar tengerpart szivacsfaunája. I. közlemény. Dr. Dezső Bélától. —- XIV. A bábolnai meleg «Mátyás-forrás» és a szovátai «Fekete-tó» hideg sósforrás chemiai elemzése. Dr. Hankó Vilmostól. — XV. Közlemények a kolozsvári egyetem élet- és kórvegytani intézetéből. Dr. Ossikovszky József­től. I. Adalék a liyrosin és a skatol vegyi szerkezetéhez. II. Arsenkéneg mint méreg s annak szerepe törvényszéki kérdésekben. III. A tellurnak előállítása a nagyági aranytellur érczekből és a nyers tellurból. — XVI. Az ágyéki és gerinczagyi duczok többszörösségéről. Dr. Davida Leótól. Egy táblával. — XVII. Uj vagy kevésbé ismert szömörcsögfélék. (Phalloidei növi vei minus cogniti.) Kalchbrenner Károlytól. Három táblával. — XVIII. Az associált szemmozgások idegmechanismusáról. Dr. Hőgyes Endrétől. I. közlemény. 2 kőnyomatu és 3 egyszerű nyomatú táblával. (Bevezetés. I. rész. A fej- és testmozgásokat kisérő associált szemmozgások tüneményei emlősöknél és az embereknél.) Tizenegyedik kötet. 1881. I. Az associált szemmozgások idegmechanismusáról. 2 fametszettel. (Második közlemény. II. rész. Az idegrendszer egyes részeinek befolyásáról az önkény­telen associált szemmozgásokra.) Dr. Högyes Endrétől. — II. A Frusca-gora

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék