Dr. Ossikovszky József: A bártfai fürdő ásványvizeinek chemiai elemzése (Értekezések a természettudományok köréből, 15/8., 1885)
A BÁRTFAI FÜRDŐ ÁSVÁNYVIZEINEK CHEMIAI ELEMZÉSE. A helyszínen eszközölt minőleges elemzés. Ha a víznek csekély részét légenysavas ezüsttel elegyítjük, erős, sárgásfehér, túrós csapadék képződik, mely légenysavban nagyobbrészt feloldódik. Az oldatlan rész, fehér színű, kivéve alobogóforrásét», mely szürkés. E csapadék fölös ammóniában feloldódik, kivéve a «lobogóforrás»-ból nyert csapadékot, amely, bár igen csekély mennyiségű, fekete színezetű, oldatlan részt mutat. Ha a víznek csekély részét sósavval megjavítva, chlorbarium oldattal hozzuk össze, csapadék nem képződik. Ha a víznek csekély részét csersavoldattal elegyítjük, az elegy vörös színezetet vált. Ha a vízhez gallussavoldatot adunk, erős kékes ibolyás színezet áll elő. A laboratóriumban eszközölt minőleges elemzés. A minőleges elemzés, az ismert módszerek szerint megejtve, a négy forrás vizében a következő alkatrészek találtattak : Tevőleges alkatrészek, lemérhető mennyiségben. Nátrium, kalium, lithium, calcium, strontium, magnesium, vas és aluminium. Nemleges alkatrészek, lemérhető mennyiségben. Szénsav, chlor, jód, kovasav, kénsav, szerves savak. Nyomokban találtattak. Ammonium, mangán, továbbá phosphorsav, bórsav és kénhydrogén (vagy szénélegkéneg). A mennyileges vegyelemzés. Az egyes alkatrészek mennyileges meghatározása, a Dr. Fresenius R. tanár («Anleitung zur quantitativen chemischen Analyse», Braunschweig 1875) által előírt módszerek szerint, kitelhető pontossággal ejtetett meg. A vegyelemzés négy ásványvizén hajtatott végre , minthogy pedig az egyes források vizénél követett eljárások ugyanazok valának, ismétlések kikerülése kedvéért, czélszerűnek tartom az egyes alkatrészek meghatározásánál követett módszert, csak az egyik forrásra, pl. a « főforrás »-ra nézve leírni, a többieket illetőleg pedig a nyert eredményt táblázatos összeállításban tüntetni elő. Az egyes források alkatrészeinek mennyileges meghatára-3 1*