Dr. Magócsy-Dietz Sándor: A növények talajálló irányának okairól (Értekezések a természettudományok köréből, 17/6., 1887)
ЬЬЧ 88 ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. A NÖVÉNYEK TALAJÁLLÓ IRÁNYÁNAK OKAIRÓL. Dr. Mágócsy-Dietz Sándor egyetemi tanársegédtől. (Bemutatta a Ш. osztály ülésén 1887. jún. 20. Jurányi L. r. t.) A növénytani irodalomban már több ízben tárgyalták a növények helyzetét az őket hordó talajon — s általában felvették, hogy a mint az oldaltengelyek az őket hordó főtengelylyel bizonyos szöget — a magaszöget (Eigenwinkel) képezik, úgy a talaj s a rajta fellépő növény is egy bizonyos szöget képeznek.1) Ezen magaszög határozta irányt, helyzetet természetesen a talaj befolyásának tulajdonították , a növények ilyetén való maga iránya a talajjal hozatva összefüggésben talajálló iránynak (Substratrichtung) nevezteték.2) E sajátságos magasrány (Eigenrichtung) csak akkor lép fel teljes tisztaságában, amidőn a növényt a külső befolyásoktól lehetőleg függetlenítjük, mert megjegyzendő, hogy ezen külső befolyások a talajtálló irányra is módosítólag hathatnak. *) Sachs, Über elas Wachsthum der Haupt u. Nebenwurzeln, Arbeiten d. bot. Institute in Würzburg, I. k. 699. 1. — Dr. W. Pfeffer, Pflanzenphysiologie, II. k. 347. 1. a) Ez elnevezéssel kapcsolatban lehetne a talaj, s a növényképezte szöget, megkülönböztetésül a növényrészek képezte magaszögtől, talajképezte szögnek (Substratwinkel) nevezni. M. T. AK. KÉT( A TERMÉSZETTUD), KÖRÉBŐL. 1887. XVII. K. 6. sz.