Kövesligeti Radó: A kis-kartali csillagvizsgálóról (Értekezések a természettudományok köréből, 19/2., 1889)
KÖVESLIGETHY ERDÓ. I. A csillagvizsgáló és műszerei. A Cserhát hegység délnyugoti még hullámos végein fekszik, közel Aszód városkához, a kis-kartali puszta, melynek kiterjedt parkja egyik szabad kilátást engedő tisztásán emeltető báró Podmaniczky Gelza 1886 nyarán, Konkoly Miklós tervei szerint, az itt képben is bemutatott observatóriumot. A földszinti rész közepéből emelkedik az épület falaitól elszigetelt tekintélyes erősségű oszlop, mely a kupola aljáig érve, az ott felállított refraktor teljes állandóságát és rázkódtatásoktól ment felállítását biztosítja. Körülé vezet a feljáró lépcső, mely elütően a régibb építkezési modortól, nem csapóajtón nyílik a kupolába, hanem a toronyhoz ragasztott lépcsőházban folytatódva, kényelmes bejárást enged a megfigyelési helyiségbe. Az alsó lépcsőház — a falba mélyített és könyveket és mathematikai műszereket tartalmazó szekrények, meg az oszlopnak az ajtóval szembenálló fülkéjében függő óra némi önállóságot kölcsönöz ezen térnek is — jobb és bal oldalt két szobával közlekedik. Emez — a meridianszoba — észak-dél irányban széles a szabadba szolgáló hasadékkal bír, melynek síkjában egy alacsonyabb, szintén elszigetelt kőoszlop áll egy átmeneti műszer fölvételére; amaz inkább lakószoba jellegű, az elég gazdag astronómiai könyvtárt foglalja magában, s mindazon segédeszközöket, melyek a csillagászati objektumok gyors és biztos felkeresésére szolgálnak. A főoszlopot környező torony a forgatható, hasadékkal és ablakokkal ellátott kupolát — helyesebben dobot — tartja, melynek átmérője 4,5 m. Ezen adat és a mellékelt rajz segítségével az épület kiterjedése már könnyen lesz megbecsülhető. Ezen kupola foglalja magában a csillagvizsgáló főműszerét, a Merz-féle aequatorealt. Lencséjének átmérője 19 cm, gyújtóponttávolsága 265 cm.; képélessége tetemes nagyítás mellett is szembetűnő, és chromatikus eltérése — mint ezt a ráalkalmazott spektroshop tanúsítja — minimális. Mechanikai fölszerelése T. Cooke yorki műhelyéből való, és minden pontban teljesen kielégítő. Anélkül, hogy a leírás részleteibe bocsátkoznám — alig tehetnék egyebet, mint valamivel na-