Apáthy István: A pióczafélék külső alaktanáról (Értekezések a természettudományok köréből, 19/3., 1889)
DE IFJ. APÁTHY ISTVÁN: bonczolhatók és rajtuk az összes szövettani módszerek minden nehézség nélkül alkalmazhatók. Nem csoda tehát, hogy a búvárok hosszú sora választá már régi idők óta vizsgálatai tárgyául a Pióczaféléket, melyeknek közelebbi megismerése még hozzá a gyakorlati haszon látszatával is bírt. Annál csodálatra méltóbb azonban, hogy annyi búvár mind a mai napig nem volt képes eloszlatni a homályt és zavart ez érdekes állatcsoport felől való fogalmainkból, hogy épen a legújabb vizsgálók a rokonsági helyzetét a legellentétesebb módon fogják föl. Valóban az utolsó évtizedekben fölhalmozódott irodalom aránytalanul kevéssel vitte előbbre ismereteinket, mint ahová ezek Moquin Tandon,1) Ébrard,* 2) Gratiolet,3) Quatrefages,4) Bathke,5) az Acanthobdellák, a Histhobdellák s a Branchiobdellák családját, mind egy-egy nemmel. Claus tankönyvének legújabb kiadásában (Lehrb. d. Zoologie. IV. Aufl. 1887.) azonban az első három már nem szerepel a Pióczák között. Kiderült ugyanis már régebben, hogy a Malacobdella határozottan a Nemertinek, újabban pedig, hogy az Acanthobdella, ha ugyan egyáltalában fentartható, a Polychaeták és a Histriobdella (Histriobdella Homann van Beneden et Hessen Histriodrilus Benedeni Foettinger) a Hatschek által fölállított Archi-Annelidák rendjébe tartozik. Végül Gegenbaumak régebbi és Vejdovskynak (valamint szerzőnek) újabb vizsgálatai a Branchiobdelláról is kimutatják, hogy sokkal több okkal sorozható az Oligodisták alrendjébe, mint a Pióczák rendjébe.. (Vejdovsky nem is használja a Branchiobdella nevet, hanem a Discodrilust). Az előbbiekben kifejtett álláspontra helyezkedik már a Rolleston-féle «Forms of animal life» 1888-iki második kiadása is. Moquin-Tandon : «Monographie de la famille des Hirudinees.» Paris, 1846. 2) Ébrard E.: «Nouvelle monographie des Sangsues médicinales.» Paris, 1857. 3) Gratiolet P. : «Recherches sur l’organisation du système vasculaire dans la Sangsue médicinale et l’Aulastome vorace.» Annales des Sciences Naturelles. Zoologie.14. sér. 17. 1862. *) Quatrefages A. de : «Études sur les types inférieurs de l’embranchement des Anneles. Mémoire sur le Branchellion d’orbigny.» (Annales des senator. Zool. 3. sér. 17. 1852. — «Notes sur le système nerveux des Albiones.» U. o. 3. sér. P. 18. 1852. 5) Piathike H. : «Beiträge zur Entwickelungsgeschichte der Hirudineen». ,Herausgegeben und theilweise bearbeitet von R. Leuckart, 1862.