Apáthy István: A pióczafélék külső alaktanáról (Értekezések a természettudományok köréből, 19/3., 1889)

DE IFJ. APÁTHY ISTVÁN: bonczolhatók és rajtuk az összes szövettani módszerek minden nehézség nélkül alkalmazhatók. Nem csoda tehát, hogy a búvárok hosszú sora választá már régi idők óta vizsgálatai tárgyául a Pióczaféléket, melyeknek kö­zelebbi megismerése még hozzá a gyakorlati haszon látszatával is bírt. Annál csodálatra méltóbb azonban, hogy annyi búvár mind a mai napig nem volt képes eloszlatni a homályt és zavart ez érdekes állatcsoport felől való fogalmainkból, hogy épen a legújabb vizsgálók a rokonsági helyzetét a legellentétesebb módon fogják föl. Valóban az utolsó évtizedekben fölhalmozódott irodalom aránytalanul kevéssel vitte előbbre ismereteinket, mint a­hová ezek Moquin Tandon,1) Ébrard,­* 2) Gratiolet,3) Quatrefages,4) Bathke,5) az Acanthobdellák, a Histh­obdellák s a Branchiobdellák családját, mind egy-egy nemmel. Claus tankönyvének legújabb kiadásában (Lehrb. d. Zoologie. IV. Aufl. 1887.) azonban az első három már nem szerepel a Pióczák között. Kiderült ugyanis már régebben, hogy a Malacobdella határozottan a Nemertine­k, újabban pedig, hogy az Acanthobdella, ha ugyan egyáltalában fentartható, a Polychaeták és a Histriobdella (Hi­­striobdella Homann van Beneden et Hesse­n Histriodrilus Benedeni Foet­­tinger) a Hatschek által fölállított Archi-Annelidák rendjébe tartozik. Végül Gegenbaumak régebbi és Vejdovskynak (valamint szerzőnek) újabb vizsgálatai a Branchiobdelláról is kimutatják, hogy sokkal több okkal sorozható az Oligodisták alrendjébe, mint a Pióczák rendjébe.. (Vejdovsky nem is használja a Branchiobdella nevet, hanem a Disco­­drilust).­­ Az előbbiekben kifejtett álláspontra helyezkedik már a Rol­­leston-féle «Forms of animal life» 1888-iki második kiadása is.­­ Moquin-Tandon : «Monographie de la famille des Hirudinees.» Paris, 1846. 2) Ébrard E.: «Nouvelle monographie des Sangsues médicinales.» Paris, 1857. 3) Gratiolet P. : «Recherches sur l’organisation du système vas­culaire dans la Sangsue médicinale et l’Aulastome vorace.» Annales des Sciences Naturelles. Zoologie.1­4. sér. 17. 1862. *) Quatrefages A. de : «Études sur les types inférieurs de l’embran­chement des Anneles. Mémoire sur le Branchellion d’orbigny.» (Anna­les des se­­nator. Zool.­ 3. sér. 17. 1852. — «Notes sur le système nerveux des Albiones.» U. o. 3. sér. P. 18. 1852. 5) Piathike H. : «Beiträge zur Entwickelungsgeschichte der Hirudi­­neen». ,Herausgegeben und theilweise bearbeitet von R. Leuckart, 1862.

Next