Apáthy István: A pióczafélék külső alaktanáról (Értekezések a természettudományok köréből, 19/3., 1889)
A PIÓCZAFÉLÉK KÜLSŐ ALAKTANÁRÓL. ha leírásukat így kezdik : «Les Hirudinées sont des vers plats ou imparfaitement cylindriques, indistinctement ou non annelés, dépourvus d’appendices locomoteurs» ; — másrészről pedig tárgyilagos ismeretek tekintetében csak ott vannak, ahol annak idejében Leuckart és Leydig, Van Benedennek1) és Leuckartnak lehetett egykor okuk a Pióczákat a Trematodákhoz, s Fognak * 2) különösen a Tridadokhoz sorolni ; de aligha Lankesternek3) s legújabban Laknak, hogy Lapférgeknek, az utóbbi a Gunda Segmantata oly közel rokonainak tartja őket. Cuvier, Leydig és Quatrefages, valamint Huxley állanak a a régebbiek közül a másik táborban , újabban Hatschek és Balfour. Az Alaktannak teljes elhanyagolása okozza, hogy a nagyban és egészben oly helyes fejlődéstani eredmények sem bírhatnak ez irányban a kellő nyomatékkal. Csakis ily körülmények között lehet a mellső tapadó korongot a Trematodák tapadó korongjaival összehasonlítani, mint ahogy teszi még Bourne is (XVII. p. 497.4), akinek egyébiránt, amint látni fogjuk, egyéb állításaival sem egyeznek meg eredményeim. Pedig a dolog úgy áll, hogy a Pióczafélék minden tekintetben tökéletesen beleillenek a gyürtásférgek típusába, sőt bátran állíthatom, hogy szervezeteket erre visszavezetni nem jár több nehézséggel, mint bizonyos csoporjait a Sertelábú férgeknek; s ezért a természetes rendszer követelményeinek jobban megfelelne, ha őket nem a gyűrűsférgek második alosztályának, hanem egyszerűen második rendjének tekintenék, mely bizonyos alakjaival — nevezetesen a Gnathobdellákkal — a fejlettségnek oly fokán áll, hogy nem sok Gyűrűsféreg magasabban. Erre utal fejlődésüknek minden mozzanata, erre utalnak az alaktanukból jogosan vonható következtetések. Mind ama x) Van Beneden et Hesse: «Recherches sur les Bdelloides ou Hirudinées et les Trématodes marins.» Bruxelles, 1863. 2) Vogt, Carl: «Zoologische Briefe.» Frankfurt, 1851. 3) Lankester E. Bay: «Notes on Embryology and Classification.» 1876. 4) Az író neve mellett zárjelben álló római szám az idézett műsorszámát jelzi az e dolgozat végére tett jegyzékben.