Dr. Lenhossék Mihály: A gerinczvelői idegek hátulsó gyökereiről (Értekezések a természettudományok köréből, 19/6., 1889)

2­1.: LENHOSSYK MIHÁLY. telt fel az évek folyamán. E rostok járásának, végződésének csak­nem valamennyi lehetősége ki van már merítve. Elmondhatjuk Terentiussal (Eunuchus, Prologue): nullum est jam dictum, quod non dictum sit prius. Ama számos dolgozat közül, a­melyek e tárgygyal foglalkoz­nak, a legújabbak érdemlik meg leginkább figyelmünket. Nem mintha szerzőik megfigyelő tehetségét, megbízhatóságát többre becsülnék, mint a régibb szerzőkéit, hanem az alkalmazott vizs­gálati módszer szolgáltatja az alapot e megkülönböztetésre. A középponti idegrendszer kutatása az utóbbi években ne­vezetes módszerekkel gazdagodott. Ilyen elsőben is a kutatás ama nagy jelentőségű iránya, a­melyet Flechsig honosított meg az anatómiában. Inkább technikai színezetű, de eredményeiben nem kevésbbé fontos a Weigert-féle hasmatoxylin-festés. E módszerekkel éltem én is jelen vizsgálataim alkalmával, hozzácsatolván azonban még egy harmadikat, t. i. az össze­hasonlító anatómia módszerét. Kutatásaimat ugyanis — bár főkép az emberre vonatkoznak — kiterjesztettem több állatfajra is, s így összehasonlítás útján, szélesebb alapon igyekeztem a vitás kérdéseket megfejteni. Átvizsgáltam először is az ember gerinczvelejét, még pedig 28 cm., 30 cm., 32 cm., 36 cm., 45 cm. hosszú magzatét, új­szülöttét és felnőtt emberét, továbbá a macska, házinyúl, ten­geri malacz és egér gerinczvelejét, még­pedig különböző fejlett­ségű állatokét a velőfejlődés kezdetének idejétől a befejezéséig. Végül még felkutattam a kifejlődött kutya gerinczvelejét is. Mielőtt így szerzett tapasztalataim közlésére térnék át, legyen szabad néhány újabb kutató nyilatkozatait a szóban forgó tárgyról elmondanom. Minthogy az észleletek több pontra nézve igen széttérnek, nem volna könnyű feladat, ismereteink jelen állását rövid átte­kintés keretébe összefoglalni, s így helyesebbnek vélem, ha az utóbbi időben felmerült nézeteket egyszerűen felsorolom, közöl­­tetések sorrendje szerint. Krause *) leírja, hogy a hátulsó gyökerek, a gerinczvelőbe *) Wilhelm Krause: Allgemeine und mikroskopische Anatomie. Hannover, 1876. 389. lap.

Next