Dr. Török Aurél: Jelentés III-ik Béla magyar király és neje testereklyéiről (Értekezések a természettudományok köréből, 23/4., 1894)
FÜGGELÉK. 177 nevezett két királyi felségre vonatkoztatására építette állítását. Pauer János mostani székesfehérvári kanonok és szinte bizottmányi társunk pedig még 1849-ben kiadott röpiratában Érdy okoskodását a feletti vizsgálódásaival egészítette ki, mely királyoknak nem tulajdoníthatni a tiszteletes maradványokat, mik szinte oda vezettek, hogy azok máséi, mint II. vagy III. Béláés hitveseiké nem lehetnek. A két király közül a belső érvek határozottan III. Béla és neje mellett szólnak. Az archaeologiai bizottmány a két tag által érvényesített okok összevetése s amazok további méltatása után az első kérdésre a következőket jelenti ki: A XIV., XV. és XVI. századokban Fehérvárott eltemetett királyoknak vagy sírjaik helyzetéről vagy eltemettetésük módjáról, részint alkatjukról is elég biztos adataink vannak, mik szerint közülök e két sír egynek sem tulajdonítható, nem is említvén, hogy 1543-ban a királyi sírok a török által feldulatván és kiraboltatván, e dúlás természetesen csak az I ső Károly által átalakított basilikában nagyobb fénynyel és gazdagon eltakarított királyi maradványokat érhette, s hogy Károly templomának falapja alatt rejtezett sirok elődeinek, az Árpádoknak korára visszaviendők. Miután pedig Fehérváron a XIII. században az egy III. László, Imre király négy éves fia temettetett el, a XI-ik században pedig csak sz. István és Imre, kiknek testei sz. László által felvétetvén, ez óta a főoltáron vanának köztiszteletre kitéve, a kérdéses királyi tetemek birtokosait egyedül a XII. század királyai sorában kereshetni, mely századra mutat az ékszerek jelleme is. De a XII. században itt eltemetett királyok közül a silány alkotású Kálmán ellen szól a felvett tetem magassága s mert a két tetem, mint a szomszédos helyzet s az ékszerek tökéletes rokonsága hinnünk javasolja, férj és nő, II. Gézáé és IV. Istváné nem lehetnek, mint kiknek hitvesei nem e basilikában temettettek el, sem II. Lászlóé, ki nőtelen volt, s igy csak II. és III. Béláról és hitveseikről lehet szó. E két király testalkotásáról hallgatnak ugyan kútfőink, de II. Béla gyenge gyermek korában (infantulust mond ismételten a hazai chronika) vakíttatván meg, kevés hihetőség szól a mellett, hogy vak gyermek a physikai erősödést egy átalában elő nem mozdító életnem mellett oly férfias alakká fejlődjék, milyen az eltemetett királyé, kinek csontváza 6 láb és 2 ujjnyinak találtatott. Ehez járul a vizsgáló orvosok jelentése, mely szerint a királyi tetem mintegy ötven éves korra mutat, mi III. Béla életkorával talál, míg II. Béla legfeljebb 31—32 észt. korában halt el Ezen elég nyomós physiologiai okokhoz járulnak az ékszerek jelentőségétől s birtokosaikra vonatkozásaitól vett érvek. Ugyanis a gyűrűk egyike az antik gemmán a lantoló Sirennel, a másik az arab felirattal s a méreg vagy ellenméreg tartóval sokkal inkább lehetének, még pedig így együtt III Béláé, ki a Bizanti cs. udvarban tizenegy évig, még pedig cs. despota (her m. T. AK. ÉRTEK A TERM. tud. ker. 1893. xxixi. ). 4. sz. 12