Dr. Török Aurél: Jelentés III-ik Béla magyar király és neje testereklyéiről (Értekezések a természettudományok köréből, 23/4., 1894)

178 DR. TÖRÖK AURÉL, czeg) és kijelölt trónörökösként élt, mint N­­iké, ki a kelettel semmi összeköttetésben nem állt. De végkép eloszlatja a kétséget a despotai melldísz, mely egy királyunkat sem ’illette meg III. Bélán kívül s végre a zarándokbot, mely (miután a szent földön járt II. András nem Fejérvárt, hanem egresti monostorban temettetett el) a Fehérvárt eltakarítottak közt szinte csak III. Béla kezében bir értelemmel, ki még despota korában szerezvén Jeruzsálem mellett birtokot, melynek jövedelmét az ottani hospitaliumnak engedte, és csak azon időre tar­totta fenn magának vagy hitvesének, midőn ott fognának tartózkodni (az oklevél szavai szerint: »Quod si Divina pietas sacra Jerosolyma­­rum loca, supernosque montes Eidem visitare concederet,« s ismét «a­ idem dux ver eius uxor sacrum Calvarie locum et sacro san­ctum sepulchrum Christi requisiverint)« alig kételkedhetni, hogy Béla buzgósága mellett a jámbor szándék betöltetlen maradt, habár a byzánczi írók ily szentsiri látogatásról, mely semmi tekintetben histó­riai jelentékkel nem birt, hallgatnak. Ezek által a kérdéses tetemek, tudományos biztossággal III. Béla és első hitvese , antiochiai Annáéinak állapíttatván meg, a budai egy­házban alkalmazandó fali emléktábla római nyelven — mert középkori magyar királyt egyedül a különben is az összes mívelt világra szóló monumentalis római nyelv illet meg — így hangozhatnék : SACBI CINERES BELAE TERTII MAGNI YNGARORVM REGIS EIVSQVE CONIVGIS ANNAE ANTIOCHENAE E RVINIS BASILICAE S MARIAE VIRGINIS IN ALBA REGALI DIEBVS Y ET XII DECEMBRIS ANNI MDCCCXLVIII OVANTE POPVLO ELEVATI POST SEX ET DIMIDIVM SECVLA PIO GENTIS CVLTVI RESTITVTI ANNO CHRISTI MDCCCLXII. Ezen jelentés egész terjedelmében felterterjesztetni határozta­­tott kir helytartó úr ő Excellentiájához. 340. Méltóságos elnök úr e jegyzőkönyv hitelesítésére Hunfalvy János, Greguss Ágost és Kautz Gyula lev. tagokat kérte föl. Hitelesíttetett 1862. nov. 22-én. 352

Next