Figyelő, 1873. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1873-01-26 / 4. szám
. Megjelenik minden VASÁRNAP. -«n»ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre .... 8 frt . Fél évre .................4 frt .Évnegyedre. . . 2 frt. FIGYELŐ: SzodaliM*te hldilap. Felelős szerkesztő: SZANA TAMÁS. Szerkesztő lakása: Magyar utca 37. szám, I. emelet. -«n»~ Kiadóhivatal: AIGNER LAJOS könyvkereskedésében váci utca 18. szám. III. ÉVFOLYAM. PEST, 1873. JANUÁR 26. 4. SZÁM. A KERESZTYÉN CIVILISATIO SZÁZADAI HAZÁNKBAN. A jelenkor szivarfüstölő nemzedéke, inűsön a vasutak és gőzhajók szénfüstölgő mozdonyain, az újabban importált ipar-civilisatio e csodaszerű vívmányain a haza földén s Dunáján szertejár : gondol-e a szintén importált vallás-civilisatio máig álló, részben uj részben régi, de legnagyobb részben az idő és az ellenséges kezek által lerombolt műveire?! Valamint a teremtés kezdetén éktelen üres vola a föld: ilyen valt Magyarország is, mielőtt sz. István király a keresztyén civilisatio magvait erélyes kezekkel annak fölszántott földébe, az imént szilaj rablófajnak a merseburgi és augsburgi vesztesek által engedékenynyé és fogékonynyá vált keblébe vetette. Volt ugyan a barbárok által hatszáz év előtt ledöntött római műveltségnek némi maradványa a régi Pannóniában, kivált a Duna mellékén, a minthogy az itteni polgárzal s kézművekkel ellátott Győr, Esztergom, Pécs, Veszprém, Vác, Kalocsa, Bács városokban állitá föl az első püspökségeket és apátságokat, míg az ország nagyobb részének csak három püspökséget juttatott: az egrit, Csanádit és az erdélyit; de övé, a sz. királyé az érdem, hogy a barbarismus előző századaiban lehanyatlott már-már kihaló műveltség növényét új életre, máig virágzó életre hozta. A XII. század keresztyén civilisatiója a lassúbb, csendesebb cseh és német bencések után az elevenebb francia templomosok, cisterciek, piémontiak, karthausiak és az olasz johanniták vagy kereszturak betódulásával élénkült, mert kolostoraik s díszes templomaik és ezek környékén virágzó gazdaságaik, melyeket műveltebb hónukból ültetének át, e kölcsönzött díszszel, a hazai föld természetes alakját kellemes ruházatban tünteték föl. Míg eme szerzetekbe csakis szabad származású egyének vétettek föl, a XIII. században a két prédikáló rend: a ferencieké és a döntéseké, a pórosztályból szedvén legtöbb újoncait, még nagyobb élénkséget hozott a keresztyénségbe, úgy, hogy míg amazok és a magyar eredetű pálosok szerzetházai 56—86 közt lennének, emezekéi a kétezerét haladnák. A XIII. század százados belvillongásai, II. Endre keresztes hadjáratától Róbert Károly harmadszori megkoronáztatásáig, nem kedveztek a jószágos szerzetek gyarapodásának , de a XIV. században a két Anjou király alatt az előző században egymással folytonos viszályban háborgott három hatalom : a királyság, a papság és az oligarchia, a közös erővel leigázott néptömeg rovására szép egyetértésben élt; sőt a király a pápával kezet fogva, az imént mindenható, minden adózástól ment papságot is adó alá fogta. Ama három hatalom mellett most egy negyedik : a városi polgárság emelkedett. A kerített városok egyes polgárainak lakházai s a városházak a főurak várkastélyaival vetélkedtek díszben, kényelemben; a polgárok templomai, a nép azon kori jóléte, vallásossága és ízlésének élő tanúi, — ám hasonlítják egybe az erdélyi szász városok : Brassó, Megygyes, Segesvár, Szeben, s a magyar felföld: Kassa, Lőcse, Bártfa templomait, a gyulafehérvári s pécsi püspöki s a pozsonyi káptalan templomaival, vagy a még fenlevő szerzett monostorokkal, bízvást kiállják a versenyt, sőt az egyes városok polgárainak iparát, vallásbuzgalmát, az egyes főpapok és főurak több ezer jobbágyságra kiterjedő hatalmának, s ezen hatalom erőszakával épített várkastélyai s templomainak elébe tehetjük. A XV. század nálunk a királyi hatalom és a hierarchia sülyedésének, másfelől az oligarchia és a városi polgárság emelkedésének százada. Mátyás király budai és visegrádi várpalotáinak kicsinosításával, s ezeknek könyvtárral, szobrokkal földíszitésével, még inkább híres fekete seregével az ellene lázongó oligarchák elnyomására, a magyar királyság fényének emelésére, de csak rövid időre ; másfelől azonban a Húsz tanyai elterjedésével egyébként is megintartalom. A keresztyén civilisatio századai hazánkban. H. L. — Kazinczy és Guzmics. Bodnár Zsigmond. — A párisi színházak. — Rákosi Jenő színművei. Láng Lajos. — Lapszemle. — Színi szemle. — Rövid szemle.