Figyelő, 1873. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-19 / 42. szám
is MEGJELENIK minden VASÁRNAP.FIGYELŐ, SZERKESZTŐSÉG: Bástya utca 18. szám, 1. emelet. IRODALMI, SZÉPMŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI HETILAP. Kiadó-rovatal . Előfizetési díj: AIGNER LAJOS Egész évre . . .8 frt. Fél évre................de könyvkereskedésében Évnegyedre .... 2 „ Felelős szerkesztő : SZÁN A TAMÁS. váci utca 18. szám. [II. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1873. OCTOBER 19. 42. SZÁM. A JELLEM ÉS KORUNK. II. A természet által kijelölt határokat észszerüleg senki át nem lépheti, de azért csak természeti állapotban sem maradhat, ha ember sorban kiván szerepelni. A nő, ki nőiségénél többel nem bír, s a férfi, kinek férfias természeténél egyebe nincs, még vajmi kevéssel rendelkezik. Ha megmaradunk a természeti határok között, akkor a férfi legfölebb testileg erősebb, a nő testileg gyöngébb része lesz az emberiségnek. Egy hírneves francia orvos erre nézve a következőket mondja : „A nők oly munkákra születtek, melyek inkább finom ügyességet, mint erőt igényelnek. Apróságokkal kell foglalkozniok; szellemük ezáltal nem annyira alaposságra és széles ismeretekre, mint inkább finom érzékre és éles látásra teend szert. Természetüknél és testi szervezetükön alapuló hajlamaiknál fogva inkább ülő munkákra vannak utalva. Érzik gyöngeségüket és innét származik az, hogy tetszeni vágynak; innét ered hajlamuk megfigyelni mindazt, mi körülöttük történik s végre modoruk és lényük bája. A fiúgyermekek ellenben benső ösztönükből folyólag eredeti és jellemzetes vonzalmakat árulnak el, s épen ezért ellenkező szokásokat vesznek föl. A bennük rejlő erő érzetében a nyugalom kellemetlen és kínos rájuk nézve, mozgékonyságra van szükségük és szeretik magukat annak korlátlanul átengedni. Látjuk tehát ebből, hogy már eredeti hajlamaik, játékaik és foglalkozásuk révén belenőtt lelkükbe jellemeknek szenvedélyessége. És a felnőtt ember szenvedélyei nem mások, mint a fiúé, csakhogy a szervek érettsége s az élet tapasztalatai által tökéletesülve.“ Ezek egy szellemdús orvos szavai. Igaza van ama határig, hol megszűnik a természetesség és a jellem kezdődik, de oly charakterekkel szemben, minek Spinosa és Cavendish állítása, hogy a felnőtt ember szenvedélyei nem mások, mint tökéletes keretben az ifjú szenvedélyei, mód nélkül ingadozik, s egy Judith, egy orleansi szűz és Corday Sarolta azt bizonyítják, hogy a női lélekben másnemű tulajdonok is megfogamzhatnak, mint aminők a női természet gyengeségéből magyarázhatók ki. A férfiasság és nőiesség eszményképeinek egyltalában nincs meg a maguk morális értékük, s a férfiúnak azzal nem mondunk valami nagy bókot, ha a valódi férfiasság mintaképének nevezzük, mert a legférfiasb férfi kétségkívül a leguralomravágyóbb s a legnőiebb nő a legfélénkebb, e sajátságok pedig inkább hibák, mint erények. A legférfiabb férfiak Arábia sivatagjain élnek, a legnőiebb nők a török háremekben. A török nők saját egyéniségük megtagadásában annyira mennek, hogy elrejtőznek és a világ számára nem léteznek, a régi arab hősök függetlenségi érzete pedig oly nagy volt, hogy még saját törzsük törvényei és szokásai előtt sem akartak meghajolni, s az egész emberiségnek ellene esküdtek. Ez kétségkívül a férfiasság tetőpontja, de egyúttal az állatiasság kezdete is. A művelődés épen abban áll, hogy a természet e durva jeleit és ellentéteit, az emberiség előnyére, leköszörülje, s oly életben.