Figyelő, 1873. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-19 / 42. szám

is MEGJELENIK minden VASÁRNAP.FIGYELŐ, SZERKESZTŐSÉG: Bástya­ utca 18. szám, 1. emelet. IRODALMI, SZÉPMŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI HETILAP. Kiadó-rovatal . Előfizetési díj: AIGNER LAJOS Egész évre . . .8 frt. Fél évre................d­e könyvkereskedésében Évnegyedre .... 2 „ Felelős szerkesztő : SZÁN A TAMÁS. váci­ utca 18. szám. [II. ÉVFOLYAM. BUDA­PEST, 1873. OCTOBER 19. 42. SZÁM. A JELLEM ÉS KORUNK. II. A természet által kijelölt határokat ész­­szerüleg senki át nem lépheti, de azért csak természeti állapotban sem maradhat, ha em­ber sorban kiván szerepelni. A nő, ki nőisé­­génél többel nem bír, s a férfi, kinek férfias természeténél egyebe nincs, még vajmi ke­véssel rendelkezik. Ha megmaradunk a ter­mészeti határok között, akkor a férfi legfö­­lebb testileg erősebb, a nő testileg gyöngébb része lesz az emberiségnek. Egy hírneves francia orvos erre nézve a következőket mondja : „A nők oly mun­kákra születtek, melyek inkább finom ügyes­séget, mint erőt igényelnek. Apróságokkal kell foglalkozniok; szellemük ezáltal nem annyira alaposságra és széles ismeretekre, mint inkább finom érzékre és éles látásra teend szert. Természetüknél és testi szerveze­tükön alapuló hajlamaiknál fogva inkább ülő munkákra vannak utalva. Érzik gyöngeségü­­ket és innét származik az, hogy tetszeni vágynak; innét ered hajlamuk megfigyelni mindazt, mi körülöttük történik s végre modoruk és lényük bája. A fiúgyermekek ellenben benső ösztönükből folyólag eredeti és jellemzetes vonzalmakat árulnak el, s épen ezért ellenkező szokásokat vesznek föl. A bennük rejlő erő érzetében a nyugalom kel­lemetlen és kínos rájuk nézve, mozgékony­ságra van szükségük és szeretik magukat an­nak korlátlanul átengedni. Látjuk tehát eb­ből, hogy már eredeti hajlamaik, játékaik és foglalkozásuk révén belenőtt lelkükbe jelle­­meknek szenvedélyessége. És a felnőtt ember szenvedélyei nem mások, mint a fiúé, csak­hogy a szervek érettsége s az élet tapaszta­latai által tökéletesülve.“ Ezek egy szellemdús orvos szavai. Igaza van ama határig, hol megszűnik a természe­tesség és a jellem kezdődik, de oly charak­­terekkel szemben, minek Spinosa és Caven­dish állítása, hogy a felnőtt ember szenve­délyei nem mások, mint tökéletes­ keretben az ifjú szenvedélyei, mód nélkül ingadozik, s egy Judith, egy orleansi szűz és Corday Sa­rolta azt bizonyítják, hogy a női lélekben másnemű tulajdonok is megfogamzhatnak, mint a­minők a női természet gyengeségéből ma­gyarázhatók ki. A férfiasság és nőiesség eszményképei­nek egyltalában nincs meg a maguk morális értékük, s a férfiúnak azzal nem mondunk valami nagy bókot, ha a valódi férfiasság mintaképének nevezzük, mert a legférfiasb férfi kétségkívül a leguralomravágyóbb s a legnőiebb nő a legfélénkebb, e sajátságok pedig inkább hibák, mint erények. A legfér­fiabb férfiak Arábia sivatagjain élnek, a leg­nőiebb nők a török háremekben. A török nők saját egyéniségük megtagadásában annyira mennek, hog­y elrejtőznek és a világ számára nem léteznek, a régi arab hősök független­ségi érzete pedig oly nagy volt, hogy még saját törzsük törvényei és szokásai előtt sem akartak meghajolni, s az egész emberiségnek ellene esküdtek. Ez kétségkívül a férfiasság tetőpontja, de egyúttal az állatiasság kezdete is. A művelődés épen abban áll, hogy a ter­mészet e durva jeleit és ellentéteit, az embe­riség előnyére, leköszörülje, s oly életben.

Next