Figyelő, 1875. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875-02-28 / 9. szám

108 FIGYELŐ, évenkint 2 folyam (kötet) vagy 20 füzet jelenik meg. Elő­fizetési ára egy folyamnak 2 frt. Egyes füzet ára 20 kr. Minden, egy folyamot képező 10 füzethez külön címlapot és tartalomjegyzéket nyomatunk, úgy, hogy a füzeteket együvé is be lehessen köttetni. Fogunk továbbá olcsó s dí­szes bekötési táblákról is gondoskodni, és ezáltal elősegí­teni azt, hogy bárki s bárhol idővel igen csinos könyvtárra tehessen szert.“ A „Magyar könyvesház“ első füzetei lesz­nek: — Ányos Pál költeményei. Kármán Józ­sef: F­anni hagyományai. Aristophanes: A békák, fordította Veress Ignác. Turge­neff: A fatalista. Beszély. Te­nny­­son­.Enid (király-idyllek.) Fordította Csukássi József Erckman-Chatrian: Francia életképek. Sachen Ma­so­eh: Holdas éj. Beszély. Tervbe van véve továbbá : Ányos Pál, Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor, Benőfy Soma, Bessenyei György, Bozzay Pál, Császár Ferenc, Czakó Zsigmond, Dayka Gábor, gr. Desseffy József, Döbrentei Gábor, Dugonics András, Fábián Gábor, Faludi Ferenc, gr. Gvadányi József, Horváth Cyrill, Horváth Endre, Kazinczy Ferenc, Kis János, Kuthy Lajos, Péczeli József, Révai Miklós, Riskó Ignác, Baróti Szabó Dávid, Szent­­miklóssy Alajos, Szenvey József, D. Takács Judit, Tinódi Sebestyén, Tóth Endre, Vajda Péter műveinek és Székely­­ Sándor népköltési gyűjteményének kiadatása,(mintegy 1200 számra terjedő ballada, népdal, mysterum stb.) A természettudományi társulat könyvkiadó-válla­latának első cyclusa az e napokban szétküldött „T­e­r­m­é­­szettudományi értekezések ”-kel be van fejezve. A vállalat bizottsága e kötettel egyidejűleg bocsátotta közre a második cyklusnak előrajzát, melyből szükségesnek vél­jük közölni a következőket : „A természettudományi tár­sulat meg nem bocsátható vétkes mulasztást követne el, ha e vállalatot, melyet annyi szerencsével és oly szép si­kerrel indított meg, ismét meg nem újítaná. Kötelessége ez,a melyet a szolgálta ügy szab reá, s melynek teljesítését a közönség buzdító részvéte meg is követeli. A könyv­kiadó-vállalat bizottsága már a múlt év végén azon a pon­ton volt, hogy a természettudományi könyvkiadó-vállalat második ciklusára, az eddigi feltételek mellett, az aláírást kihirdesse. Értésére esett időközben, hogy a ma tudomá­nyos akadémia, elismerve a társulat élénk és sikeres tevé­kenységét, hajlandó e vállalatot évenkint 2000 írttal segé­lyezni, egyedül azt kötvén ki, hogy a kiadványok, e segély­zés arányában, még az eddiginél is olcsóbb áron bocsáttas­sanak közre. A társulat akadémiánknak ezen, tisztán a közönség javára hozott áldozatát a legnagyobb örömmel fogadta, és elhatározta, hogy a második ciklus évi aláírási összegét az eddigi 7 írtról 5 írtra szállítja le. Az előirány­zat, mint látható, arra van alapítva, hogy e második ciklusnak is lesz legalább is 1000 aláírója, mert csak így lesz a 2 frtnyi árcsökkentésből származó bevétel-csökkenet az Akadémia segély­összege által fedezve, Így azután le­hetséges lesz, hogy a társulati tagoknak, a rendes tagdíjon fölül, 6 frtnyi évdíjért, 3 évre szóló kötelezettség mellett, évenként legalább 50 ívnyi, tehát a 3 évi ciklus alatt leg­alább 150 ívnyi, 6-7 kötetre terjedő munkák az eddigi kiállításban kiszolgáltathassanak. Oly aláírók, kik a társu­latnak nem tagjai, 3 évre szóló kötelezettség mellett, és 8 frtnyi évdíjért e kiadványokon kívül a Természettudományi Közlöny 1875, 1876 és 1877-ik évi folyamait is megkapják. Könyvárusi vagy egyenkénti megrendelés utján e kiadvá­nyok nem lesznek kaphatók. ( Az e cyklusban kiadandó művekre nézve egyelőre a következőkben történt megálla­podás, u. m. 1) Buchan: Időjárástan (Meteorology) 2) Értekezések gyűjteménye,­ az első ciklusbeli 7-ik kötet mintájára. 3) Johnson: Hogy nő a vetés ? 4) Johnson: Miből lesz a termés? 5) A közegészség­­ügy köréből. [Schmith, Pettenkofer nyomán.] 6) Oli­ver: Elemi növénytan. 7) P­­­o­cto­r : „Más világok mint a mienk.“ Megjegyzendő azonban, hogy, ha időközben az említetteknél még jelesebb és alkalmasabb művek jelennek meg a külföldön, a választmány fenntartj­a magának a jogot, hogy a kitűzött helyett egy más mű­ fordítását eszközöl­hesse, s e mellett arra fog törekedni, hogy a második ciklusban megjelent művek az első cyklusbelieket tárgyra­­ nézve lehetőleg kiegészítsék, s hogy e szerint a két cyklus­ban a természettudományok minden ága képviselőre találjon. — A „Természettudományi értekezé­­s­e­k“, a könyvkiadó-vállalat első cyklusának utósó kötete, Arago, Bessel Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni és Virchow nagynevű tudósoktól közöl vegyes tartalmú de mindig közérdekű ter­mészettudományi értekezéseket. A 355 lapra terjedő díszes kiállítású kötetet két címkép, s harminckilenc fametszetű ábra díszíti. A régi és újabbkori könyvtárakról érdekes cikket közöl Strommer Lajos a „Vasárnapi újság“ legutóbbi szá­mában. Megemlékezik a többek közt a budai Corvin-könyv­­tárról is s a következőket írja : A könyvár Mátyás halálakor 55,000 kötetből állott. A becses kéziratok értékét mintegy 1.925000 aranyra becsülték. A magyar tudományosság egén mindig fényesen fog világolni a budai könyvtár emlékezete, emlékeztetve bennünket nagy királyainknak nemcsak harci dicsőségére, de arra is, hogy nemzetünk kultúrája nem a jelenkorban veszi eredetét, hanem múltjában gyö­keredzik. Ez okból megbocsátják­­. olvasóink, ha kissé hosszasabb leírását adom e könyvtárnak. Mátyás király a királyi vár külön termeiben rendezi be a könyvtömeget, és saját utasításaival látta el a rendezőket. A könyvek két osztályra voltak osztva: egyikben görög, héber, syr és arab kéziratok voltak, a másikban az összes latin irodalom volt képviselve s — mint a tudós Bonfin megjegyzi — magyar irodalom [históriák, egyházi könyvek, s vegyesek] is. Az első osztályban levő műveket Mátyás jobbadán a Konstantiná­polyból menekült görög tudósoktól vásárló tetemes áron. A­mi pénzért megvehető nem volt, F­lórencben másoltatá ; erre nézve Naldi Naldius flórenci tudóst vette igénybe, ki négy írnok segítségével folyvást szaporitá a királyi könyv­tárt. Budán Narnii Galeotti Martius vezetése alatt Ugoletti Tádé és Ragosai Félix dolgoztak, 90 szépíró segítségével, a könyvtárnak. Tudvalevő dolog, hogy Mátyás évenként 33 ezer aranyat költött a könyvtárra; ily módon 55.000 kötetre szaporodott könyvtára. E könyvek mind pompás diszkötésben, cédrus állványokon voltak elhelyezve, melyek selyem függönyökkel voltak befedve. A kötéseken sigillu­­mok jelzék a tartalmat. Szakok szerint rendezett jegyzé­kek kalauzolták a tudóst e könyvtengerben. E mellett há­romszáz ügyesen elhelyezett antik szobor diszíte a terme­ket. Az előcsarnokban csillagászati eszközök gyűjteménye volt elhelyezve s a középen egy, két nemző által tartott nagy kiterjedésű földgömb díszelgett. E gyönyörű gyűjte­mény elzüllött, máig is érzi vesztét a magyar tudomány, s általában a magyar kultúra. KIADÓ : AIGNER LAJOS. Folytatása, a mellékletek. Budapest, 1875. Nyomatott a .Hunyadi Mátyás­ irodalmi és könyvnyomdai intézetben. (Zöldfa­ utca 59. szám.)

Next