Figyelő, 1875. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875-02-21 / 8. szám

MEGJELENIK minden VASÁRNAP. Előfizetési dij : Egész évre . . . 8 írt. Fél évre .... 4 „ 1 Évnegyedre . . . 2 „FIGYELŐ. IRODALMI, SZÉPMŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI HETILAP. Felelős szerkesztő: SZAKA TAMÁS. V. ÉVFOLYAM. BTJDA-PEST, 1875. FEBRUÁRIUS 21. SZERKESZTŐSÉG : Bástya-utca 18. szám. I. emelet Kiadó­hivatal : AIGNER LAJOS könyvkereskedésében, váci­ utca 18. szám. 8. SZÁM. A TÖRTÉNELEM TANÍTÁSA. III. Az egyetemes történelem előadása a középtanodákban és egyetemen, nézetem sze­rint, három nagy történelmi korszak szerint háromféle modorban vezetendő: Az ó­kor népei legtöbbször magukra és elkülönítve fordulnak elő, nagyon kevés ha­tással, szereplésük korában az összes emberi­ségre nézve.. Történelmük a mythás ködében vész el, melynek tévelyeiben igen nehéz a valót a költeménytől megkülönböztetni. Ezért írott történelmüket kevésbbé lehetvén hasz­nálni, a történész inkább arra van utalva, hogy e népeknek műemlékeit, mint történelmi fejlődésük fokozatai­nak kétségtelen tanujeleit állítsa az olvasó elé. Ilyforma helyzetben van a történelem a Sinai és Ind-birodalommal,­­ Egyptommal, az assir-, med- és persa törté­nelemmel, sőt nagy részben a görögökkel és rómaiakkal is. E népek műemlékeinek tanul­mánya kettős becseset bir : t­ör a kétségbe­­vonhatlan igazság tiszta értékével, amennyi­ben a szemlélő csaknem biztos következtetést olvashat le róluk az illető nép miveltségéről s a természettudomány segélyével annak különböző időkben létezett magasságáról; másodszor, hogy azon összefüggés, melyet az ó­kori nemzetek politikai történelme tekinte­tében oly nehéz fölfedeznünk, itt a művé­szet országában az újabb felfedezések nyomán évről évre biztosabban föltalálható, úgyhogy csaknem ki lehet mutatni, miként vándorolt át Egyptom és India építészeti képessége előbb Assiriába,majd Persiába s legvégül Görögor­szágba,a míg a legdurvább és idomtalan, de colossalis indiai oszloprendekből e fokozatokon keresztül Görögország legfelségesebb alkotásai termettek meg. Ugyanezen összefüggést látjuk a vallásos fogalmak összefüggésére nézve. A­mi Görögország és Róma történelmét illeti, ezekre is, különösen az elsőre, az mondható, hogy még kormány formái is bi­zonyos műalkotás nyomait hordják magukon s inkább tekinthetők apróbb mintaké­peknek a későbbi kor tanulmányára, mint­sem valódi világeseményeknek. Maguk a gö­rög történetek világeseményekkel szembe téve, a kisszerüség színében tűnnek fel s az egy persa hadjáraton kívül, csakis a művészet és irodalom óriás hatalma által váltak nagyokká ; mert a történelmi kritika szemüvegén át nézve, az Argonauták hadjárata nem egyéb néhány vállalkozó sikerült kalandjánál s a görög-trójai harc, legjobb esetben is néhány száz ember verekedése s egy oly vár ostroma, mely a régészet újabb kutatásai nyomán még tekintélyesnek sem lenne mondható. Róma történelme csakis ott válik valódi történelemmé, hol hatalmát egész földrészekre terjeszti ki s caesárai uralma világuralommá válik; de még itt is nagyobb súlyt fektetünk és kiemelendőbbnek tartjuk Róma insti­tuti­óit­­— mint a középkoriak szüleit, a Caesarok egymást öldöklő, vérben úszó tör­téneténél. Az elmondottak arra utalnak, hogy az ókor történelmének előadása tulajdonképen alig egyéb ezen országok régészeti ismerte­tésénél ; itt tehát a keret maga nagyobb értékű a képnél, — bár nem kívánjuk, hogy ott, ahol az sikerrel beilleszthető s legalább TARTALOM : A történelem tanítása. P. Szathmáry Károly. — Olasz irodalmi mozgalmak. — A szenvedő ige költőinknél. Kovács János. — A török költészet fénykora. Erödi B.~ Nemzeti színház.— Rövid szemle. * I.

Next