A földgömb 12. (1941)
11. szám - Kertész Róbert dr.: Törökország útja
A mai Törökország — leszámítva a Marica folyó és a Bosporus közti 28.000 négyzetkilométeres európai részt — Kis-Ázsiában terül el. Az ország a régi szultáni birodalom egyharmad részére csökkent s az 1928 július 24-i lausannei békében lemondott Irakról, Palesztináról, Szíriáról és Arábiáról. Az anatóliai Törökország földrajzilag a belsőázsiai magasfennsík kisebbített tükörképe. A Taurusz és Antitaurusz karsztos hegyláncai, kialudt vulkánkúpjai, sósvízű tavak, kevés folyóvíz — ez a geográfiai színtere a mai török életnek, — 18 millió ember,763,000 négyzetkilométeres élettere, amelyből csak 6 százalék a mezőgazdaságilag művelhető terület, 9 százalék erdőbirtok, a többi sivár sztyepp, puszta kőrengeteg. Két évtized munkája sokat végzett : a hegyek ölén feltárt lelőhelyeken nemcsak ezüstöt, ólmot és ónt, nemcsak vasat, szenet és lignitet bányásznak, hanem kincset érő hadianyagot: rezet, krómot és mangánt is termelnek ; a fennsíkokon, így elsősorban, a kómai platón tökéletesen megoldott öntözési módszerekkel virágzó gabonatermelést, sőt gyapotkultúrát honosítottak meg. Az évszázadok óta parlagon hevert földek új életre támadtak a barnára égett középanatóliai hegyek közt s a mélytónusú kék égen úszó fehér felhők alatt hajladozó jegenyesorok szegélyezik a gazdaságokat és illatos füvek forró lehellete száll a völgyek sötét erdei fölött, a fekete sátrakban táborozó türkmén családok tanyái fölött az örök hóval fedett, kristályosan szikrázó hegycsúcsok felé. Törökország leggazdagabb része az Adánai síkság, Bácska-gazdagságú búzatábláival.A régi szeldzsuk művészet székhelyén, Kaszeriben már bontócsákánynak esett áldozatul a híres ősi bazár, új üzletváros «sachlich» házsorai emelkednek a Cumburyet Meidani mentén és füstölgő gyárkémények hirdetik a nagy török iparváros fejlődését. Yenice mellett Tarsus (Szent Pál egykori búvóhelye) a gyapotföldek középpontja s a 600 keletanatóliai táj.