A földgömb 15. (1944)

1944 / 1. szám - Mendöl Tibor dr.: Szardínia

az egész sziget legmagasabb hegye : 1834 méter magas. A hegységnek ezt a magját a törések mentén alacsonyabbra süllyedt részek veszik körül s ezeket néhol mészkőrétegek fedik. A folyók mély völgyeket vágtak a hegységbe, de a tetők, különösen ahol gránit az uralkodó kőzet, meglehetősen szelíd, legöm­bölyödött formájúak. Merészebb formákkal csak a mészkövön találkozunk. A Tirreno tenger felé néző part többnyire meredek. Hasonló jellegű, bár alacsonyabb, mindössze 1100—1200 méterig emelkedik a sziget délnyugati része, az Ioilesiente hegység is. Kettőjük közé ékelődik a földmívelésre kiválóan alkalmas Campidano síkság. Ez két párhuzamos törésvonal között mélybe süllyedt árok, mintegy 100 km hosszú és 20 km széles. Északnyugat-délkeleti irányban szeli át a szige­tet, az Oristanoi és Cagliari öböl között. Fiatal üledékek töltik ki. A tenger felé természe­tesen alacsony, jórészt mocsaras, maláriaveszélyes partvidékkel határolódik el, olyas­féle lagúnákkal és lidókkal, amilyet sokkal nagyobb méretben Velence körül találunk. Szardínia nyugati fele aprólé­kosabban tagolt, mint a keleti. Több a törésvonal , sűrűn válta­koznak a kis síkságok, dombvidé­kek, hegységek — az utóbbiak nem haladják meg az 1000—1200 méter magasságot. A hegységekben és dombvidékeken a gránitot és palá­kat többnyire vastagon elfedik a fiatalabb tengeri lerakódások : min­denféle agyagos, márgás rétegek. De a sok törésvonal mentén erős volt a vulkáni tevékenység is : széles felületen ömlött szét a láva s ma terjedelmes bazalttakarókat alkot, különösen a sziget északnyugati negyedében. A nyugati part is vál­tozatosabb, mint a keleti. Asze­rint váltakoznak lagunás, lidós és meredek részletek, hogy síkság vagy hegység érintkezik-e a ten­gerrel. Ahol a régi hegység palái a mélyből feltörő izzó kőzetanyagok­kal érintkeznek, jelentékeny érctele­pek keletkeztek. Bár a Gennar­­gento környékén is találni vas-, réz-, cink-, ezüst- és antimonérce­­ket, sokkal jelentősebbek ezeknél a sziget délnyugati részének, az Iglesiente hegységeknek ólom-, cink­os ezüstércei. Ugyanitt fiatalabb rétegekben barna szén is akad. Már az eddigiek alapján is el tudjuk képzelni, hogy a sziget nyu­gati fele a gazdasági élet szempont­jából értékesebb, mint a keleti. Keleten összefüggő hegyvidék, nyugaton sokoldalú gazdálkodásra alkalmas változatosság uralko­dik. Érdekes, hogy az olasz fél- közutak és vasútak.

Next