Föld és Ég, 1981 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1981-08-01 / 8. szám

475 évvel ezelőtt, 1506. május 20-án Valladolidban, a Calle de Magdalena egyik házában halt meg Amerika felfedezője, az óceán admirálisa, olaszul Cristoforo Colombo, spanyolul Cristóbal Colón, akit mi Kolumbusz Kristóf néven ismerünk. A történelem legnagyobb felfedezőjeként tartják számon még akkor is, ha később megállapították, hogy a normannok ötszáz évvel korábban jutottak el Amerikába, mint Kolumbusz. A normann felfedezéseknek azonban semmi következménye nem volt sem az amerikai indiánok, sem az eszkimók, sem az euró­paiak számára. Kolumbusz 1492-es felfedezése világtörténelmi jelentőségű, mert majdnem kétszeresére tágította az ismert világot Hosszú és küzdelmes utat járt meg Kolumbusz, a genovai takács fia, amíg három hajót kapott óceáni útjához. Sok nélkülö­zés között járta a tengereket, a Földközi-tengert, megjárta Ang­liát, Írországot, Madeira szigetét, az Azori-szigeteket és hajózott Guinea partvidékén is. Az így szerzett tapasztalatok korának egyik legjobb hajójává tették. Az Atlanti-óceánon való átkeléshez és a visszatéréshez olyan útvonalat választott, amelyet később évszázadokon keresztül jártak a vitorlások Európa és Amerika között. A XV. században Európá­­­­­ban már elterjedt és fenn­tartás nélkül elismert volt, hogy a Föld gömb alakú. Az ókori és középkori geográfusok szerint csak egyetlen óceán, az Atlanti-óceán és egyetlen kon­tinens van a Föld felületén, Eurázsia, amelynek déli függe­léke Afrika. Ehhez járult még az is, hogy az egyetlen száraz­földet az óceánnal egyenlő vagy nagyobb kiterjedésűnek hitték. Ezért Kolumbusz szá­mításai szerint a Kanári-szige­teket Zipangutól (Japán) elvá­lasztó távolság nagyon kicsi, mindössze 68 , azaz 5703 km. Ebben a tévedésében megerősí­tette a XV. század leghíresebb Az óceán admirálisa, Kolumbusz kozmográfusa, a firenzei Paolo Toscanelli, akinek térképén az Atlanti-óceán nyugati partján valóban Zipangu (Japán) orszá­gát és Kathart (Kína) lehetett látni. Kelet gazdagságáról pedig Marco Polo könyvének 1485- ben megjelent latin kiadásából merítette információit. Mindezek alapján kialakult Kolumbuszban az a gondolat, hogy az aranyban, drágakövek­ben és fűszerekben gazdag kincses Keletet nyugat felé hajózva könnyen el lehet érni. Ehhez a gondolathoz követke­zetesen ragaszkodott, ennek megvalósításáért minden áldo­zatot, minden megpróbáltatást és minden megaláztatást is vállalt. Mikor tervét és kérését II. János portugál király visszauta­sította — mert azt megalapozat­lannak és fantasztikusnak tar­totta —, akkor Spanyolország­ba ment, Izabella királynőhöz és Ferdinánd királyhoz, a „ka­tolikus királyokhoz” fordult. Hosszú hónapok küzdelmei után a királyi pár fogadta a felfedezőt, de csak újabb, éve­ken keresztül tartó szívós küz­delem után írták alá a „Santa Fe-i Capitulacion” okmányát, 244

Next