Föld és Ég, 1981 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
475 évvel ezelőtt, 1506. május 20-án Valladolidban, a Calle de Magdalena egyik házában halt meg Amerika felfedezője, az óceán admirálisa, olaszul Cristoforo Colombo, spanyolul Cristóbal Colón, akit mi Kolumbusz Kristóf néven ismerünk. A történelem legnagyobb felfedezőjeként tartják számon még akkor is, ha később megállapították, hogy a normannok ötszáz évvel korábban jutottak el Amerikába, mint Kolumbusz. A normann felfedezéseknek azonban semmi következménye nem volt sem az amerikai indiánok, sem az eszkimók, sem az európaiak számára. Kolumbusz 1492-es felfedezése világtörténelmi jelentőségű, mert majdnem kétszeresére tágította az ismert világot Hosszú és küzdelmes utat járt meg Kolumbusz, a genovai takács fia, amíg három hajót kapott óceáni útjához. Sok nélkülözés között járta a tengereket, a Földközi-tengert, megjárta Angliát, Írországot, Madeira szigetét, az Azori-szigeteket és hajózott Guinea partvidékén is. Az így szerzett tapasztalatok korának egyik legjobb hajójává tették. Az Atlanti-óceánon való átkeléshez és a visszatéréshez olyan útvonalat választott, amelyet később évszázadokon keresztül jártak a vitorlások Európa és Amerika között. A XV. században Európában már elterjedt és fenntartás nélkül elismert volt, hogy a Föld gömb alakú. Az ókori és középkori geográfusok szerint csak egyetlen óceán, az Atlanti-óceán és egyetlen kontinens van a Föld felületén, Eurázsia, amelynek déli függeléke Afrika. Ehhez járult még az is, hogy az egyetlen szárazföldet az óceánnal egyenlő vagy nagyobb kiterjedésűnek hitték. Ezért Kolumbusz számításai szerint a Kanári-szigeteket Zipangutól (Japán) elválasztó távolság nagyon kicsi, mindössze 68 , azaz 5703 km. Ebben a tévedésében megerősítette a XV. század leghíresebb Az óceán admirálisa, Kolumbusz kozmográfusa, a firenzei Paolo Toscanelli, akinek térképén az Atlanti-óceán nyugati partján valóban Zipangu (Japán) országát és Kathart (Kína) lehetett látni. Kelet gazdagságáról pedig Marco Polo könyvének 1485- ben megjelent latin kiadásából merítette információit. Mindezek alapján kialakult Kolumbuszban az a gondolat, hogy az aranyban, drágakövekben és fűszerekben gazdag kincses Keletet nyugat felé hajózva könnyen el lehet érni. Ehhez a gondolathoz következetesen ragaszkodott, ennek megvalósításáért minden áldozatot, minden megpróbáltatást és minden megaláztatást is vállalt. Mikor tervét és kérését II. János portugál király visszautasította — mert azt megalapozatlannak és fantasztikusnak tartotta —, akkor Spanyolországba ment, Izabella királynőhöz és Ferdinánd királyhoz, a „katolikus királyokhoz” fordult. Hosszú hónapok küzdelmei után a királyi pár fogadta a felfedezőt, de csak újabb, éveken keresztül tartó szívós küzdelem után írták alá a „Santa Fe-i Capitulacion” okmányát, 244