Föld és Ég, 1982 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Az Amaltheát, a Jupiter ötödik holdját 1892-ben fedezte fel E. E. Barnard, amerikai csillagász. Ez a holdacska — szemben a Galilei-féle holdakkal — nem gömb, hanem tojásdad, ellipszoid alakú: a Voyager—1 felvételein egy hatalmas, vörös színű krumplira emlékeztet. Mérete lényegesen kisebb az első négy jupiterholdénál: hosszabbik tengelye mentén 270 km-es, rövidebbik átmérője 155 km. A Jupiter centrumától 181 300 km-re (azaz 2,5 bolygósugárnyira) kering, a holdacska égboltját az óriásbolygó uralja. Az Amalthea alig 12 óra (0,498 nap) alatt kerüli meg a Jupitert, s ez érthető is, hiszen a Voyagerek látogatásáig ez az égitest volt a Jupiterhez legközelebbi ismert hold (A Voyager—1 fedezte ugyanis fel a 7911-et, ezt a 30 km átmérőjű, mindössze 1,8 bolygósugárnyira keringő holdacskát, mely elhódította az Amaltheától a legbelső hold címét.) Az Amalthea kötötten kering a Jupiter körül — éppúgy, mint Holdunk a Föld körül: mindig ugyanazt az oldalát, mégpedig egyik, a hossztengely felőli „sarkát" fordítja az óriásbolygó felé. A Voyager űrszonda képein az égitest vöröses színű felszínén kívül néhány sötétebb,világosabb alakzat is észrevehető. A sötétebb foltok kráterek. Ezek mérete igen nagy az Amalthea méreteihez képest: olyan régi becsapódások nyomai, melyek még éppen hogy nem szaggatták darabokra a holdacskát. Az égitest vöröses színét egyébként valószínűleg az lóról elszabaduló, s a Jupiter felé spirális pályán hulló kénrészecskék okozzák, melyek behintik a hold felületét. Nevet is adtak a felszíni alakzatoknak, s ezek mind az Amalthea—Zeusz mondakörrel kapcsolatosak. (Amalthea volt annak a kecskének a neve, mely a görög mitológia szerint a gyermek Zeuszt szoptatta.) A két fényes foltot Zeusz dajkájáról, Ida nimfáról, illetve arról a krétai vidékről (Lychos) nevezték el, ahol a görög mondakör fő istene gyermekkorát töltötte. A két kráter Gaeáról, a földistennőről (ő vitte Zeuszt Kréta szigetére) és Panról (Amalthea fiáról, a pásztorok istenéről, a pánsíp „feltalálójáról") kapta nevét. Következik: az lo. (Belső borító oldalainkon az elkövetkező hónapokban közöljük a Galilei-holdak és a Voyagerek által „feltérképezett" szaturnuszholdak térképeit is.) Amalthea