Föld és Ég, 1983 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1983-08-01 / 8. szám

Antal Zoltán-Wiegand Győző: Atomenergia ma és holnap Kossuth Könyvkiadó, 1982. 264 oldal, 30 térkép. Ára: 48 Ft Századunk utolsó negyedében világ­­viszonylatban nagy átalakuláson megy át az energiát szolgáló ipari ágazat. Az 1970-es évek elején kez­dődött világméretű olajválság külö­nösen felgyorsította a nukleáris energiahordozók ipari felhasználá­sát. Az atomenergia ipari alkalmaz­hatóságát­­több évtizedes tudomá­nyos kutató-, kísérletező munka előzte meg, s a szovjet, az amerikai, a brit, valamint a francia eredmé­nyek alapján vált lehetővé az atom­reaktorok villamos energia és tech­nológiai hőfejlesztésre történő fel­­használása. Napjainkban különböző típusú (nyomottvizes, gázgrafitos, nehézvíz-moderátoros stb.) atom­erőművek működnek világszerte. Hazánk első atomerőművének 1982. decemberi üzembe helyezésével sor­rendben a 28. az atomerőművet üzemeltető országok sorában. A szerzőpáros nyomon követi az atomenergia békés felhasználásának műszaki, gazdasági kérdéseit kere­sők négy évtizedes göröngyös útját. A tíz fejezetből álló kötetben foglalkoznak az atomerőművek, reaktortípusok, a hasadóanyag-kész­letek műszaki, gazdasági kérdései­vel, az atomenergia felhasználásával összefüggő környezetvédelmi, társa­dalmi, gazdasági problémákkal. Be­mutatják a fejlett tőkés, a szocialis­ta és fejlődő országok atomenergiá­val működő erőműveit. A jól átte­kinthető térképekkel, táblázatokkal illusztrált kötet segítségével az olva­só könnyen tájékozódhat a világ legkülönbözőbb régióiban működő urán- és tóriumlelőhelyekről, az urán-oxid-előállító és -dúsító üze­mek, valamint az atomerőművek térbeli elhelyezkedéséről. Az eddig megjelent térképeknél, atlaszoknál sokkal részletesebben tárják az olva­só elé az atomenergiát termelő ob­jektumokat. A kötet időszerűségét kihangsú­lyozza az a tény, hogy az első ma­gyar atomerőmű ünnepélyes felava­tásával egyidőben jelent meg, és tá­jékoztatást nyújt nyomottvizes reaktorral működő paksi atomerő­művünkről. Az atomenergetika jelenének és jövőjének kérdéseivel foglalkozó kötetünknek a pedagógusok, egye­temi, főiskolai hallgatók és az olva­sók egyaránt jó hasznát vehetik. A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia Gondolat Kiadó, 172 oldal. Ára: 79 Ft Az ősi Mezopotámiát - a mai Ira­­kot - nem ismeri annyira a régi korok iránt érdeklődő olvasóközön­ség, mint pL Egyiptomot. Pedig magas fokú civilizáció virult itt, a terület sok, csodálatos művészeti emléket, bámulatos irodalmi műve­ket őrzött meg az utókor számára. De ez a vidék történeti forrásokban is gazdag - a pusztaságok földjében évezredekig nyugvó agyagtáblák ele­ven képet adnak Mezopotámia tör­ténetéről, népeiről. Oppenheim professzor több mint 40 évet töltött ezeknek az agyagtábláknak a vizsgálatával. Jól ismerte az itt élt különböző népek nyelvét, alaposan tanulmányozta társadalmi, gazdasági viszonyaikat, irodalmukat, művészetüket. Köny­ve azonban nemcsak mély tudomá­nyosságról tesz tanúságot, nemcsak rendkívül sok ismeretet közöl rend­szeresen, módszeresen, hanem jól felépített, érdekes, vonzó olvas­mány is. Bereznay István: Barcelona Panoráma Kiadó, Külföldi Város­kalauzok­orozat, 309 oldal ♦ 48 ol­dal melléklet. Ára: 60 Ft Barcelona csaknem nyolc évszáza­don át olyan uralkodók városa volt, akik fénykorukban hatalmas állam­­szövetséggé egyesítették Valenciát, Mallorcát, Korzikát, sőt Szardínia, Szicília, Görögország és a Gallipoli­­félsziget egy részét is. Az egykori kis ibér településből milliós metro­polisszá fejlődött város műemlékei hűen tükrözik a dicsőséges múltat, gyors életritmusa, új épületei, nyíl­egyenes sugárútjai pedig igazi mo­dern nagyvárossá teszik. Joan Miró, világhírű katalán festő: ,Az európai művészet legtöbb nagy korszaka itt fogant, itt született, vagy itt teljese­dett ki Katalóniában.” E mondat igazsága megkérdőjelezhető, egyhez azonban nem fér kétség: a város sze­­retete és nemzeti öntudat dolgában egyetlen katalán nem marad el vi­lághírű honfitársa mögött. Ha ezt megértjük, mindig barátságos fogad­tatásra és kellemes napokra számít­hatunk Barcelonában. 254 Hegyhátsál „Az I­RAS-Araki Alcock (1983d) üstökösről 1983. má­jus 10-én készítettem felvételt, 9 perces expozícióval, 2/58-as Zenit-E fényképezőgéppel, Agracolor CNS, 400 ASA érzé­kenységű filmre. Az alul levő fényes csillag az a­lMa. Tu­­boly Vince, 9915 Hegyhátsál, Fő út 19.” Budapest „Közel két éve foglalkozom be­hatóbban a csillagászattal. Táv­csöveimet az Urániából vásárolt alkatrészekből építettem. Elő­ször egy 1OQ/1000-es Newton­távcsövet építettem meg, és a „Távcső világából” vett ötletek alapján hozzá egy parallaktikus szerelésű állványt, majd az áll­vány finomítgatása mellett egy 150/950-es Newton-távcsövet is Baráti köreink

Next