Föld és Ég, 1984 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
árukat. Fontos elosztóhely volt. A XV. században kialakult a város kézműipara. A török hódoltság ideje alatt ez az ipar ugyan elsorvadt, azonban Szeged khász-város lévén, más hódoltsági területektől eltérően viszonylagos biztonságban élt. Napjainkban Szeged az ország egyik legjelentősebb könnyűipari központja (szalámigyár, konzervgyár, paprikafeldolgozás, textilipari üzemek stb.). Szeged kulturális szerepe közismert. Nemcsak egyeteme, főiskolái, színháza nevezetes, hanem a nemzetközi közönségtől is kedvelt a szegedi szabadtéri játékok színvonalas, változatos programja. A Szeged környékén üdülő turisták garantáltan legalább két előadásra bejuthatnak. Szegedet nyugodtan nevezhetjük a szép terek városának is. A legmegkapóbb a Széchenyi tér látványa, a peremén legfeljebb kétemeletes épületekkel. A tér harmóniájának megőrzése érdekében rendelték el a magasabb házak építésének tilalmát. Itt láthatjuk Vásárhelyi Pálnak és Széchenyi Istvánnak a szobrait, akiknek nevéhez a Tisza szabályozása fűződik. A másik impozáns tér a Dóm tér a neoromán stílusú fogadalmi templommal. A külső városrészekben is találunk érdekességeket, a gótikát képviseli az alsóvárosi plébániatemplom. Ugyanaz a Johannes fráter építette a templomot, akinek a nyírbátori és kolozsvári templom építését is tulajdonítják. A toronysisak és a belső berendezés már barokk stílusú. Ám ne vágjunk elébe a csak a helyszínen megszerezhető benyomásoknak. Szeged még további, nagyszerű látványossággal, maradandó élményekkel vár bennünket. Az Alsó-Tisza környéki üdülésekről és túrákról további információkat az IBUSZ irodáiban és a TIT-Jegyirodában (Bp., VI. Lenin krt. 98.) adnak. Az esztergomi csillagászati szakkör húsz esztendeje Amatőrcsillagászati mozgalmunk sikerének, életképességének egyik legszebb bizonysága az, hogy mostanában egyre több vidéki csoport és bemutató csillagvizsgáló ünnepelheti alapításának és folyamatos működésének huszadik, huszonötödik, sőt néhány esetben már harmincadik évfordulóját is! E régi és eredményesen tevékenykedő amatőr körök közé tartozik az esztergomi Petőfi Sándor Művelődési Központ csillagászati szakköre, amely most volt 20 éves, de elődjét néhai Etter (Az esztergomi úttörőszakkör szemléltetőeszköz-gyűjteményéből) Kálmán ügyvéd hívta életre, 1952-ben. A főként fiatalokból álló csillagászkört azonban a rosszindulat és a túlbuzgalom megszüntette. Ám közben kibontakozott a csillagászati ismeretek és ismeretterjesztés iránti igény, így egy évtized múltán a művelődési ház új vezetői — az előző évek jó tapasztalatain és a meglevő adottságokon felbuzdulva — felkérték dr. Jónás Lászlót, hogy szervezze meg a csillagászati szakkört. Az alakuló megbeszélés 1962. október 12-én, egy szerdai napon volt; a szerda azóta is az esztergomi amatőrök hagyományos találkozási napjává vált. A szakkör eleinte főként a Dobó Gimnázium diákjai közül toborozta tagjait, 1965-től azonban egyre több idősebb korú műkedvelő is csatlakozott a mozgalomhoz. Két évtized alatt a rendszeresen tevékenykedő szakköri tagok száma elérte a száz főt. 1972 óta szinte rendszeres utánpótlást jelent az esztergomi úttörőház ifjúsági szakköre, amely Mécs Miklós vezetésével országos viszonylatban is jelentős eredményeket mutathat fel. Az úttörőkorból kinőtt fiatalok egy része rendszerint a művelődési központ szakkörében folytatja amatőr munkáját. Baráti köreink Asztali, vagy kerti használatra alkalmas, többmutatós napóra. Készítette: Mécs Miklós. A Petőfi Sándor Művelődési Központ homlokzatának új napórája. Tervezte: Klotz József, készítette: a dorogi szénbányák bányagépüzemének Petőfi és Ho Si Minh brigádja