Föld és Ég, 1987 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1987-12-01 / 12. szám
A Bakony bazaltbarlangjai A bazaltvulkanizmus a pliocén és a pleisztocén határán jelentkezett a törések mentén, többnyire a lesüllyedő medencék (Nagyvázsonyi-, Káli-, Tapolcai-, Zsidi-medence stb.) peremén. A mélytektonikai szerkezet és a kőzetösszetételben felismert rokonság szerint a következőképp csoportosíthatók a bakonyi bazalthegyek: — a Déli-Bakony bazalt- és bazalttufa-előfordulásai (a Kabhegytől a Vendeki-hegyig, az Eger-víztől északra); — a Balaton-felvidék bazalt- és bazalttufa-előfordulásai (a Tihanyi-félszigettől a Szigligeti-hegyekig, ide számítva a Balaton déli partján levő tufahegyeket is); — a Tátika-csoport tufát alig tartalmazó bazalttakarói és -gerincei (a Keszthelyi-hegység északi része); — a Kisalföld bazalt- és bazalttufa-előfordulásai (a hegység főtömegétől a Rába vonaláig). Kőzetanyaguk szerint kevésbé különböző összetételű, változó struktúrájú bazaltos kőzetek, ún. bazalitok alkotják döntő többségükben a Bakony vulkanikus hegyeit, de jelentős a bazalttufák tömege is. A hegyek egy része monogén, tisztán bazaltból vagy tisztán bazalttufából áll — más részük poligén, azaz vegyes felépítésű. A legtöbb lávaömlés takaró formájában szilárdult meg (Kab-hegy, Agár-tető, Boncos-tető, Kovács-hegy stb.), de vannak kúpok (Gulács, Hegyesd) és gerincek (Sarvaly-hegy, Sátorma-hegy) is. A bazaltok összetételük, megmerevedési körülményeik szerint változatos módon repedeznek, aprózódnak. Vannak A Bakonyban, bár összességében mészkőhegység, mégis jelentős arányban találunk benne bazaltterületeket. A bazalthegyek szépségét, formakincsét, gazdasági hasznát sokan megörökítették, de a bazaltbarlangokról csak kevés helyen olvashatunk. A Bakonyban mintegy 40, bazaltban (bazalttufában) keletkezett barlangról van tudomásunk. Bakonyi bazaltbarlang — a kapolcsi Pokollik — legkorábbi említése 1610-ből ismert, de a bazaltbarlangok tudományos kutatása, megismerése néhány úttörő munkától eltekintve, csak a legutóbbi években bontakozott ki. A Tátika Szentkereszt nevű falán jól szemlélhető az oszlopos elválást tiszait