Föld és Ég, 1990 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

méteres távcső kell a megpillantásához. Ez a köd is főleg ionizált hidrogénből áll, de a már említett porfelhőkön kívül molekula ködöket is találtak benne, hasonlóan, mint az Orion­­ködben, amit szintén a csillagkeletkezés szín­tereként tartunk számon. Szintén nehezen figyelhető meg az NGC 2261, vagy ahogy sűrűn hivatkoznak rá, a Hubble-féle Változó-köd. Ez a piciny, legyező alakú ködfolt mind a fényét, mind a látszó méretét változtatja. Formája miatt akár üstö­kösnek is képzelheti a megfigyelő. Fényét az R Monocerotis nevű változócsillagtól kapja. Fel­tehetően ez okozza a köd fény változását is, habár a két objektum változása nincs egymás­sal fázisban. Nem akkor fényesedik és halvá­nyodik a köd, amikor a csillag, tehát valami összetettebb mechanizmus okozza a köd válto­zását. Ez a bonyolult kölcsönhatás a köd vál­tozó megjelenésében is megnyilvánul. Nem egyedi az emissziós ködök között ez a jelenség. Gyakran kapcsolódnak a Tauri típusú változó­­csillagokhoz olyan gázfelhők, amik a gerjesztő sugárzás ingadozásának hatására maguk is vál­toznak. Sajnos nagyobb méretű távcsőre van szükségünk, hogy megfigyeljük ezt a ködöt, s legalább 25 centisnek kell lennie, ha a fényvál­tozást is követni akarjuk. Érdemes az Egyszarvúban található sok nyílthalmaz közül az alábbi kettőt is megfigyel­ni. A Messier-katalógus 50-es sorszámú hal­maza körülbelül 100 csillagot tartalmaz, míg az NGC2301 valamivel kevesebbet, hatvanat. Mégis ez utóbbi a fényesebb összességében nézve, mivel több, viszonylag fényes csillagot tartalmaz. Kolláth Zoltán Kármán Tódor-emléktábla Budapesten Budapesten, a VII. kerület Szentkirályi utca 22. szám alatt található az a szerény ház, ahol századunk egyik legjelentősebb tudós-egyéni­sége, Kármán Tódor született. Nagy István György mérnök, tudománytörténész javasolta a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnökségi ülésén, hogy a szülőházra emlék­tábla kerüljön, tanúsítva tiszteletünket Kár­mán Tódor, mint a repülés és az űrhajózás tudományának világhírű művelője iránt. A MANT úgy határozott, hogy javasolja a tábla elhelyezését a „Magyarok szerepe a világ ter­mészettudományos és műszaki haladásában II.” nemzetközi konferencia alkalmából, melyre százával érkeznek magyar származású tudósok (köztük Kármán tanítványai és tiszte­lői) az egész világról. A javaslatot tíz szervezet és intézmény támogatta, köztük az MTA, a MTESZ, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyarok Világszövetsége. Az emléktábla avatására és koszorúzására 1989. augusztus 23-án került sor, a megemlékezést Tarján Imre akadémikus, az MTA Matematikai és Fizikai Osztályának elnöke tartotta. Kiemelte, hogy Kármán Tódor maradandót alkotott az áram­lástanban, a repülési aerodinamika és az aszt­ronautika területén. Alkotó módon vett részt a hangfeletti sebességgel való repülés elméleté­nek kidolgozásában, az első helikopter létre­hozásában, az első rakétakísérletekben és az űrtechnika kifejlesztésében. Emellett kiváló szervezőként igen fontos intézményeket ho­zott létre, köztük az amerikai bolygókutatás máig is vezető intézményét, a Jet Propulsion Laboratory-t (JPL). Megalapítója és első el­nöke volt a Nemzetközi Asztronautikai Aka­démiának (IAA) is. Az ünnepségen megjelentek sokan a nem­zetközi konferencia résztvevői közül is. Koszo­rút helyezett el a táblán két amerikai profesz­­szor is, akik a Guggenheim Aeronautical La­boratory, illetve a JPL képviseletében erre az alkalomra érkeztek Budapestre az Egyesült Államokból. Nagy István György a Kármán-emléktáblánál 19

Next