Föld és Ég, 1990 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
méteres távcső kell a megpillantásához. Ez a köd is főleg ionizált hidrogénből áll, de a már említett porfelhőkön kívül molekula ködöket is találtak benne, hasonlóan, mint az Orionködben, amit szintén a csillagkeletkezés színtereként tartunk számon. Szintén nehezen figyelhető meg az NGC 2261, vagy ahogy sűrűn hivatkoznak rá, a Hubble-féle Változó-köd. Ez a piciny, legyező alakú ködfolt mind a fényét, mind a látszó méretét változtatja. Formája miatt akár üstökösnek is képzelheti a megfigyelő. Fényét az R Monocerotis nevű változócsillagtól kapja. Feltehetően ez okozza a köd fény változását is, habár a két objektum változása nincs egymással fázisban. Nem akkor fényesedik és halványodik a köd, amikor a csillag, tehát valami összetettebb mechanizmus okozza a köd változását. Ez a bonyolult kölcsönhatás a köd változó megjelenésében is megnyilvánul. Nem egyedi az emissziós ködök között ez a jelenség. Gyakran kapcsolódnak a Tauri típusú változócsillagokhoz olyan gázfelhők, amik a gerjesztő sugárzás ingadozásának hatására maguk is változnak. Sajnos nagyobb méretű távcsőre van szükségünk, hogy megfigyeljük ezt a ködöt, s legalább 25 centisnek kell lennie, ha a fényváltozást is követni akarjuk. Érdemes az Egyszarvúban található sok nyílthalmaz közül az alábbi kettőt is megfigyelni. A Messier-katalógus 50-es sorszámú halmaza körülbelül 100 csillagot tartalmaz, míg az NGC2301 valamivel kevesebbet, hatvanat. Mégis ez utóbbi a fényesebb összességében nézve, mivel több, viszonylag fényes csillagot tartalmaz. Kolláth Zoltán Kármán Tódor-emléktábla Budapesten Budapesten, a VII. kerület Szentkirályi utca 22. szám alatt található az a szerény ház, ahol századunk egyik legjelentősebb tudós-egyénisége, Kármán Tódor született. Nagy István György mérnök, tudománytörténész javasolta a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnökségi ülésén, hogy a szülőházra emléktábla kerüljön, tanúsítva tiszteletünket Kármán Tódor, mint a repülés és az űrhajózás tudományának világhírű művelője iránt. A MANT úgy határozott, hogy javasolja a tábla elhelyezését a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában II.” nemzetközi konferencia alkalmából, melyre százával érkeznek magyar származású tudósok (köztük Kármán tanítványai és tisztelői) az egész világról. A javaslatot tíz szervezet és intézmény támogatta, köztük az MTA, a MTESZ, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyarok Világszövetsége. Az emléktábla avatására és koszorúzására 1989. augusztus 23-án került sor, a megemlékezést Tarján Imre akadémikus, az MTA Matematikai és Fizikai Osztályának elnöke tartotta. Kiemelte, hogy Kármán Tódor maradandót alkotott az áramlástanban, a repülési aerodinamika és az asztronautika területén. Alkotó módon vett részt a hangfeletti sebességgel való repülés elméletének kidolgozásában, az első helikopter létrehozásában, az első rakétakísérletekben és az űrtechnika kifejlesztésében. Emellett kiváló szervezőként igen fontos intézményeket hozott létre, köztük az amerikai bolygókutatás máig is vezető intézményét, a Jet Propulsion Laboratory-t (JPL). Megalapítója és első elnöke volt a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának (IAA) is. Az ünnepségen megjelentek sokan a nemzetközi konferencia résztvevői közül is. Koszorút helyezett el a táblán két amerikai profeszszor is, akik a Guggenheim Aeronautical Laboratory, illetve a JPL képviseletében erre az alkalomra érkeztek Budapestre az Egyesült Államokból. Nagy István György a Kármán-emléktáblánál 19