Folklór Archívum 1. (1973)
Kakas Zoltán: A ’nagyerejű-fű’ a felső-háromszéki néphitben
A ’NAGYEREJŰ-FŰ’ A FELSŐ-HÁROMSZÉKI NÉPHITBEN - Kakas Zoltán - Az egyszerű ember szoros kapcsolatba került a növényvilággal. Az adta táplálékának nagy részét s ezért föltehetjük, hogy már a korábbi időkben tisztában volt a környezetében fellelhető növények fogyaszthatóságával, esetleg mérgező hatásával. Már akkor tapasztalatokat szerezhetett a növények csodás erejéről, amelyet mindenek előtt azok könnyen felismerhető külső tulajdonságai határoztak meg. Ezek közt a meghatározó tulajdonságok közt voltak olyanok, amelyek következtében némely növény valamilyen célú mágikus cselekmény eszköze lehetett. "Varázserővel" bíró növényeknek mindenekelőtt a különös levelűeket a feltűnő biológiai tulajdonsággal rendelkezőket tartották. Sajátos erőt tulajdonítottak azoknak a növényeknek, amelyek levelei valamilyen testrészhez (szív, vese stb. ) hasonlítottak. Másokat még égető érzést támasztó érintésük, álmosító, csillapító hatásuk, vagy igen mérges voltuk tette mágikus erejűvé. Az így kialakult népi szignatura-tan, és növényismeret ősidője óta fejlődött s napjainkban is számtalan olyan szokást találunk, amelyek messze letűnt korok hitvilágát őrzik. Egyik ilyen növényünk az 50-200 cm magasra megnövő nadragulya (Atropa belladonna L.), a bükkös erdők, erdei vágások igen-igen mérgező növénye, amelyet a felsőháromszéki nép "natyfü", "nagyerejűfü", "tudósfü", "szerencsefü" néven ismer, s miként a neve is mutatja : tudósnak, szerencsehozónak, általában nagyerejűnek tart. Kétségkívül a nadragulya az őt "megillető" helyet a népi hiedelemvilágban feltűnő biológiai tulajdonságai révén foglalta el ; kora tavasszal szinte a hó alól dugja ki a hajtásait, amelyek erőteljesen törnek a magasba ; ha netalán ráépítették az épületet, még a küszöbön belül is - napfény, eső hiányában is - több mint két évig élt ; nyár közepén "elment" - teljesen leszáradt. Azonban egyes adatközlőink szerint a szó tulajdonképpeni értelmében is elmehetett a nagyfa, ha gyökerét kiásták és őrizetlenül hagyták. Éppen ezért volt a nadragulya az a növény, amelyhez a legsajátosabb hiedelmek fűződtek és fűződnek talán a mai napig is. Nemcsak Felsőháromszékről, de a magyar etnikum egész területéről ismerünk szórványos adatokat a nagyfa, illetve a nadragulya mágikus erejéről. Balázs Márton pl. a Szilágyságból közli a századelőn a "matragulya" felhaszná- ót