Folklór Archívum 10. (1978)
Történelmi bevezető
Mellynek nagyobb ereire ezen szerződés mind a két Helység, úgy a felfogadott Oskola Mester részéről aláíratva megerősíttetett. Költ Horváth Zsidányban Április 24-én 846” A birtokomban levő okirat az eredeti Grabaritsch György „Oskola Mester” által készített másolata. Iskola tehát volt, de iskolába járni nem volt kötelező, így voltak, akik nem tudtak írni olvasni. Ezt bizonyítja az 1807-ben kelt végrendelet is. Csizmazia Katalin kocsmáros horvát nyelven íródott végrendeletének befejezése mutatja, hogy a végrendelkező nem tudott írni, a bíró és az esküdtek igen. „Tomu na bolga verovanye ov Testamenat iz Krizemij zdola jimenovani svidoki potverdili Sig. Zsidanj die 20 Július 1807”^^ (A hitelesség kedvéért ezt a Testamentumot kereszttel és az alul megnevezett tanúkkal megerősítették.) A szerződést a falu jegyzője, aki szokás szerint a falu „Oskola Mestere” is volt, írta le. A XIX. század második felében, 1877. augusztus 16-án Nákovich Mihály kópházi tanító vezetésével Kópházán összeült horvát papok és tanítók elhatározták, hogy bizonyos megszorításokkal átveszik a Gaj-féle horvát helyesírási reformot. Ezt a deklarációt az összes tanító és plébános aláírta. Ettől kezdve a könyvek az új helyesírás szerint íródtak. Nákovich 1877-ben még a régi helyesírás szerint adta ki az első kalendáriumot. A következők már az új helyesírás szerint készültek. Nagy jelentőségű műve a „Crikveni JaSkar” (Templomi énekes könyv), melyben az énekekhez orgonakíséretet is írt a szerző.Ennek a mozgalomnak egyik legnagyobb támogatója Muskovich Iván, horvátzsidányi plébános, aki mint író sokat harcolt az első világháború ellen a „Gospodine smiluj se nam” (Uram könyönyúlj rajtunk) c. verses ima-sorozatában.74 Az 1860-as években sorra alakulnak meg a felekezeti iskolák. Az 1864-ben megjelent iskolai szabályzatot horvát nyelven is kiadják és a győri Egyházmegyei Hatóság minden plébániára elküldte. A XX. század irodalmának két nagy alakja Mate Miloradic (Mersich) és Ignác Horvát. Mindkettőjük irodalmi munkássága népi ihletésű. Miloradic horvátkimlei plébános Jatke (Versek) című kötete minden faluban még ma is nagyon népszerű. Ignác Horvát elbeszéléseit is szívesen olvassák, hiszen minden sorban a nép a saját problémáival találkozik. Az iskolák államosítása után kötelezővé tették a szerb-horvát irodalmi nyelv tanítását, abban az esetben, ha horvát nyelvet tanítanak az iskolában. Ez a rendelkezés sok zavart okozott, mert elég nagy az eltérés az irodalmi szerb-horvát és a közel ötszáz éves állapotot konzervált itteni „Ca-horvát” nyelv között. E probléma megoldása körül még sok a tennivaló.