Forum. Irodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóirat 1. (1946)
1946 / Október - Zelk Zoltán: Versek
MAJD AKKOR! Csőrével szivet szaggatta, karma lelkem mélyéig ért, míg sorsomat, e béna nyelvűt faggatta: „Mondd, miért, miért?“ „E hamuszínű áradásban léted miért is fuldokol, miért, hogy állig, szájadig csap hullámaival a nyomor?“ Tenyéren ülő kismadárrá szelídültem, e vad Miért és tenyeremről is elröppen: nem zokogok már magamért, mert most, hogy máskép is lehetne, így jó, csak így viselhetem, mint hajdan, ép olyan szegényen, kopott köpenyként, életem. Hogy máskép is legyen? Hogy dúsan? Ha ők is majd, ha mind a nép! hogy arcom, lelkem ne piruljon, ha rámveti millió szemét, mert egyszer is ha elveszítném a szegények tekintetét, oly vak lennék, mintha lehunyná előlem kék szemét az ég! Zelk Zoltán