Geodéziai Közlöny 10. (1934)
1934 / 1-4. szám - A Magyar Geodéziai Intézet működése 1930-tól 1932 végéig
GEODÉZIAI KÖZLÖNY Felelős szerkesztő és kiadó: Főmunkatárs: OLTAY KÁROLY, SZILÁGYI BÉLA. A szerkesztőség címe : Budapest, I., Műegyetem. Előfizetési ár: egész évre 16 pengő. Megjelenik havonkint félévre 8 pengő, negyed évre 4 pengő, legalább egy ív terjedelemben. A Magyar Geodéziai Intézet működése 1930-tól 1932 végéig. A rendes dotáció nélkül működő Magyar Geodéziai Intézet az 1930—32. években a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól, a Magyar Tudományos Akadémiától, a Széchenyi Tudományos Társaságtól és légióként a Magyar Természettudományi Tanácstól kapott adományokat s ezekből végezte az alább részletesen felsorolt munkálatokat. 1. A gravitációs mérések összefoglalása. A Magyar Geodéziai Intézetnek 1930-tól 1932 végéig terjedő idő alatti működése az új magyar gravitációs főhálózat kiépítésére irányult. Az Intézet elsősorban is feldolgozta az 1930. év ama méréseit, amelyeket a bécsi Oppolzer-féle állomáson, továbbá a bécsi műegyetemen végzett. A Magyar Intézet eme méréseivel egy újabb adatot nyújtott a „potsdami“ és a „bécsi“ rendszerek közötti különbségre, de ezenkívül eleget tett az Union Géodésique et Géophysique ama kívánságának, hogy a magyar gravitációs főalappont a szomszédos Ausztria főalappontjával közvetlen mérés útján egybekapcsoltassék. A mérések eredményei, részletes pontosságvizsgálattal „Relatíve Schzuerkraftmessung zwischen Budapest und Wien“ cím alatt 1932 decemberében hagyta el a sajtót. A bécsi csatlakozó mérések végrehajtását és annak sajtó alá bocsátását egyrészt a Magyar Természettudományi Tanácsnak, másrészt a Széchenyi Tudományos Társaságnak adománya tette lehetővé. Ugyancsak hasonló célból tervbevétetett az olaszországi gravitációs főalapponttal való csatlakozás, mely utóbbi Padovában, a Lorenzoni teremben van. E mérések költségeit a magy. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia bocsátotta az Intézet rendelkezésére. A mérések előkészítése teljesen megtörtént, sőt 1931. őszén elvégeztük a budapesti első észleléseket is teljes terjedelemmel, de tovább jutni nem tudtunk, mert a devizazárlatok miatt a Magyar Nemzeti Bank nem bocsátotta