Info-Társadalomtudomány 55. (2001)
Simai Mihály: A hatalmi viszonyok főbb dimenziói a 21. század elején
Önálló hatalom-e az Európai Unió? Lényeges és új kérdés a nemzetközi hatalmi viszonyok szemszögéből az is, hogy az Európai Unió mennyiben tekinthető önálló hatalmi tényezőnek, összehasonlítható-e például az USA-val, Japánnal vagy más országokkal. Az EU 1992 óta nemcsak statisztikai egység - a 8 billió dollár körüli GDP-t koncentráló nemzeti piacok egyre inkább tényleges egységet alkotnak. Az EU-nak mint politikai hatalmi tényezőnek, mint a nemzetközi viszonyok egyik fő szereplőjének globális jelentősége azonban nem határozható meg csupán az egységes piac alapján. Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az EU mennyire képes hatni a nemzetközi rendszer játékszabályaira, mennyire képes a hatalmi tényezők mobilizálására. Vitatott kérdés, hogy ezek fényében az EU mennyiben és milyen területeken rendelkezik a tagállamaihoz képest önálló hatalmi státussal. Ezen az önálló hatalmi státuson az alábbiakat értjük: - van-e felhatalmazása a működését minden lényeges területen meghatározó értékek és alapelvek kialakítására, - van-e képessége a politikai prioritások meghatározására, összehangolt, közös politika és gazdaságpolitika megfogalmazására és érvényesítésére, van-e képessége a nemzetközi rendszer más szereplőivel szembeni fellépésre mindazokon a területeken, ahol azok is képesek erre, valamint, hogy megfelelő-e tevékenységének, működésének belső és nemzetközi legitimáltsága. Az önálló nemzetközi státus további feltételei az EU-szintű érdekek meglétével és ezek kollektív érvényesíthetőségével kapcsolatosak. Bizonyos területeken ilyen érdekek egyértelműen megfogalmazhatók, s az EU, különösen az euro bevezetése nyomán, igen jelentős eszközökkel rendelkezik majd ezek érvényesítésére a nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerben. A globális kereskedelempolitika alakítása terén az EU jelenléte már ma is alapvető fontosságú - a tagállamok közös érdekei világosan kikristályosodtak. A közös érdekek megfogalmazása azonban továbbra is csak bonyolult egyeztetési, harmonizálási folyamatok révén lehetséges. Az EU szerepét és fellépését a globális rendszerben a fentiektől nem lehet elvonatkoztatni. Az Agenda 2000: For a Stronger and Wider Europe című dokumentumában az Európai Bizottság számos lényeges célkitűzést fogalmaz meg az EU globális szerepével kapcsolatban. „Az Uniónak növelnie kell befolyását a világpolitikában, olyan értékek előmozdításában, mint a béke, a biztonság, a demokrácia, az emberi jogok, valamint a segítség a legkevésbé fejlett országoknak. Meg kell védelmeznie társadalmi modelljét és biztosítania kell jelenlétét a világpiacon. Meg kell akadályoznia a környezet károsodását és biztosítania kell a fenntartható fejlődést az erőforrások optimális felhasználásával. A közös akciók az EU számára növekvő mértékben szükségesek, ha érdekeit meg akarja védelmezni, ha élvezni akarja a globalizációból eredő előnyöket és sikeresen akarja kivédeni hátrányait. Európától partnerei elvárják, hogy ... teljes egészében érvényesítse összes felelősségét” (EB 1997). Az EU-nak mint intézményrendszernek a globális viszonyok hálózatában betöltött szerepe számos lényeges területen nőtt, ami azonban nem mindenütt járt