Kultúra és Közösség, 1985 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1985 / 6. szám - INFORMÁCIÓ - Mándy Gábor: Hogyan oldjuk meg problémáinkat? : Egy könyvtári felmérés néhány eredménye
A MAGUNK EREJÉBŐL Nem meglepő, hogy gondjaink igen nagy hányadának megoldásához nem kell felhasználnunk külső ismereteket (ez a hétköznapi élet ismétlődő jellegéből is következik: ha minden nehézségünk eredeti, sosemvolt lenne, képtelenek lennénk úrrá lenni rajtuk). Néhány példa a logikai műveletek alkalmazására a problémák megoldása során. Egy mama csak garantáltan friss élelmiszert adhat allergiás gyerekének. Mivel a közértben reggel kapható tej szavatossági ideje bizonytalan, vásárlási szokásait módosítja, és a tejet délután veszi meg, amikor már a következő dátumú tejet kezdik árusítani. — Egy 45 éves férfi úgy érzi, hogy munkahelyi konfliktusai infarktussal fenyegetik, ezért nagyobb nyugalmat ígérő munkahelyet választ. — Egy házaspár telket vesz, el kell dönteniük, hogy mit termesszenek rajta. Számítást végeznek: ha zöldséget termesztenek, az állandó gondozás miatt annyit kellene kijárni a telekre, hogy a benzin többe kerülne, mint a megtermelt zöldségből származó haszon, ezért inkább gyümölcsfákat ültetnek. Egy negyvenes építész el akarja adni gyakran elromló gépkocsiját. Bár már megállapította a reálisi árat (végiglátogatva az autóbörzéket), mégis úgy dönt, hogy áron alul, de gyorsan megszabadul tőle, mert attól tart, hogy a várakozás közben újra elromlik a kocsi, s később még kevesebbet kap érte. Ezeknek a logikai műveleteknek a során igen gyakori a korábbi személyes tapasztalatok felidézése. Egy házaspár ajándékvásárlásnál ugyanazt a tárgyat (lámpa a Képcsarnoktól, részletre) választja, ami már korábban náluk is bevált. — Valaki, hogy képesítés nélküli pedagógusként elhelyezkedhessen, állásügyben is a Fővárosi Tanácsot hívja fel, mert korábban ezt a módszert már sikerrel alkalmazta. Egy mezőkövesdi tmk-lakatos rádiót javít, s némi töprengés után a potméternél keresi a hibát, mondván, hogy „legtöbbször az megy tönkre”, ő számolt be arról is, hogy a munkahelyén elromlott kazánt szakember híján neki kellett megjavítania, s régebben tanult általános szerkezeti ismeretei felelevenedtek, s egyszer csak rájött, hogy a lángőrrel lehet a baj. Az analógiák felhasználása különösen jellemző a többgyermekes anyákra, akik a második gyereknél már saját tapasztalataikat hasznosíthatják (miért sír fel a baba, milyen kiütés mitől van stb.). De mások is többször utaltak erre: „van némi gyakorlatom a növényvédelemmel kapcsolatban”; „személyes tapasztalatok”. Könyvtárhasználókról lévén szó, nagyon sokan könyv segítségével oldják meg problémájukat. De nem mindig egy az egy arányban, inkább csak: „ötleteket merítünk belőle”; „ez a könyv sokat segített..., jó ötleteket adott”; „hát nem úgy, ahogy a könyvben le volt írva, de nagyon sokat segített rajta a könyv..., a kettőből jött össze valami”; „a típusterveket átnéztem, a sok típustervből mepróbáltam összelopkodni”; „a könyvtárból kölcsönöztem művészeti albumokat. Ami megtetszett, azt leskicceltem, a saját elképzelésem szerint módosítottam, átfestettem”; „szeretnék kézimunkázni, és ötleteket keresek”, „ötletek a munkámhoz”. Néhány esetben konkrét matematikai műveletek elvégzését is tapasztaltuk. Egy család Bulgáriába akar utazni, a Tourinformtól kapnak adatokat a szállásárakról, s ez alapján készítik el a költségvetést. — Egy fiatalasszony a „Vállalati dolgozók kézikönyve” alapján kalkulálja ki, hogy mi a kifizető-