Kultúra és Közösség, 1988 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1988 / 3. szám - TELEPÜLÉS-ÖNRENDELKEZÉS -KULTÚRA - Albert József: A kivételezett helyzet társadalmi konfliktusai : A Paksi Atomerőmű Vállalat és a város

Albert József A KIVÉTELEZETT HELYZET TÁRSADALMI KONFLIKTUSAI A Paksi Atomerőmű Vállalat és a város a vállalatról Közismert, hogy a magyar atomenergia-termelés feltételeinek létrehozása az utóbbi évek legnagyobb beruházása volt, az első ütem (négy 440 mega­wattos blokk) elkészítése és felszerelése folyó áron körülbelül 85 milliárd fo­rintba került. Az építés folyamatáról, problémáiról érdemben Vicsek Ferenc szociográfiájából értesülhettünk, amely a napilapok többnyire propagandisz­­tikus,­­kényszerűen leegyszerűsítő tudósításain túllépve szinte a résztvevő pozíciójából meggyőzően érzékelteti a szituáció különleges, egyedi voltát, a felszín alatt megbúvó bonyolult érdekviszonyokat, az irányítási és beruházási tevékenység napi gondjait, a létesítés nagyszerűségét és gyengéit, a szinte törvényszerűen jelentkező diszfunkciókat, a szembeötlő pazarlást és felelőtlen­séget.­ Tudunk az építkezés leállításáról, újabb költségek bevonásáról, a kor­mánybiztos kinevezéséről, a kiemelt beruházás újbóli deklarálásáról. Végül a tervezett határidő után két évvel átadták és sikeresen beindították az első blokkot (1982), majd a negyediket is (1987), amellyel befejeződött az atomerő­mű-beruházás első periódusa. A Paksi Atomerőmű Vállalatot (PAV) alapvetően az erőmű működtetésére alapították 1976-ban. Azóta egyre növekedvén egy négyezer fős nagyüzem lett, amely mintegy megduplázza Tolna megye ipari termelési értékét. Rövid, alig több mint tízéves történetének egyik legérdekesebb, talán legnagyobb jelen­tőségű epizódja és erőpróbája volt a trösztön belüli „nagy hallal”, az Erőmű­­beruházási Vállalattal (ERBE) vívott csatája, ami a PAV győzelmével végző­dött (1985), s ennek következményeképpen gazdája lett saját beruházásának. Az ERBE-t „félig lenyelte, félig kiköpte” — mondják, de kétségtelen, hogy az ERBE-sek egy része az atomerőmű vállalat egyik igazgatóságába „olvadt” be nem kevés feszültséget keltve és sokat megőrizve jellegadó szerepükből. Ne firtassuk a „kifúrás” és „bekebelezés” indokoltságát, tény, hogy a PAV való­ban megbirkózott a feladattal, saját szempontjait (közte a sokat hangoztatott minőségi követelményt) jobban, könnyebben érvényesíthette. Határidőre elké­szítette és beindította az utolsó két blokkot. 20

Next