Kultúra és Közösség, 2001 (28. évfolyam, 2-3. szám)
2001 / 2-3. szám • Turizmus - KONFERENCIA - Kultúra és turizmus 2000 : II. Nemzetközi Konferencia és Szakmai Vásár
jövőben is minden emberi beavatkozástól távol maradjanak.” Szól utána arról, hogy a természet megvédése és a nemzeti park intézménye Amerikában találtatott ki, majd folytatja azzal, hogy „mai mező- és erdőgazdaságunk, amely minden talpalattnyi föld intenzív kihasználására törekszik, sokféle iparunk, mely egyenesen gyilkos hatású a természet ősi életére, kérlelhetetlenül pusztítva tör előre. Teljes mértékben elismerjük a gazdasági érdekeknek fontosságát, de ennek a mindnyájunknak drága hazai földnek legalább kis darabját, vagy egyes kis pontjait szeretnénk megóvni az ember zavaró munkájától, hogy a természet minden élő és élettelen jelenségével a maga harmonikus egészében háborítatlanul fönnmaradjon. Minden késedelem végzetes. Az, amit a mai napon még meg lehet menteni, egy év, vagy néhány hónap múlva már menthetetlenül elveszett. Természettudósaink, botanikusok, zoológusok fel fogják sorolni hazánk faunájának és flórájának eltűnt, kipusztult fajait és veszteségeink máris pótolhatatlanok. Meg kell indítani a mentés munkáját. Felállítani Magyarország első nemzeti parkját. A hivatottak dolga, hogy kijelöljék az erre leginkább alkalmas területeket és megállapítsák a természetvédelem szervezetét hazánkban. Nem reméljük és nem is tartjuk lehetségesnek, hogy magánúton, magánosok, vagy a társadalom áldozatkészségével előteremthetők egy nagyszámú terv megvalósításának eszközei. A kormány hivatása a nemzeti park gondolatát életre kelteni. Végül, nagyon tanulságos, de nemcsak tudományos tekintetben kívánatos a nemzeti renda park létesítése. Közgazdasági jelentőséget is tulajdoníthatunk ez intézménynek. A hely kijelölésében ugyanis szem előtt kell tartani, hogy a választás olyan természeti értékekben gazdag területre essék, amelyet eleddig kevéssé, vagy egyáltalán nem ismertek...” íratott mindez A természet védelme és a nemzeti parkok (Bp. Pesti Lloyd Társulat Könyvsajtója, Dr. Décsi Mór, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1912-ben) című munkában. Mindaz, amit Décsi Mór leírt, úgy gondoljuk, ma is érvényes. A 6 előadásból 3 konkrétan azzal foglalkozott, hogy a nemzeti parkoknál a természetvédelem intézményrendszerében mit teszünk a kulturális örökség és a természeti örökség összhangjának megteremtéséért és ezek megóvásáért. A másik 3 előadás közül egy az ökoturizmusról, egy a Balatonfelvidéki Nemzeti Park bemutatási lehetőségeiről, egy pedig mindenki számára nagyon érdekes témáról, egy nemzeti park és egy kis település egymásrautaltságáról, együttéléséről szólt. Lényeges eleme volt valamennyi előadásnak a szemléletformálás, a nevelés szerepének, az emberek és az intézmények céljainak, lehetőségeinek összehangolása, ezen elemek fontosságának a hangsúlyozása. A természetvédők és a turisztikai szakemberek munkája kiegészíti egymást: az a cél, hogy ki-ki a saját területén elkötelezetten, szakszerűen végezze el a feladatát...” Előadók: Magyarics Gábor: Ökoturizmus és kismesterségek a nemzeti parkokban Kopek Annamária: Természetvédelem és turizmus a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál Berecz Béla: Népi kultúra szerepe az Aggteleki Nemzeti Park turisztikaiökoturisztikai kínálatában Juhász István: A kultúrák egymásra rétegződése a tájban (a helyi természeti és kulturális örökség turisztikai értéke) 2000. november 7. (kedd) Szekcióvezető: Lingauer János, a KGI Természetvédelmi Intézetének igazgatója Előadók: Duhay Gábor: Ökoturizmus a védett természeti területeken Martonné Erdős Katalin: A turizmus és természetvédelem konfliktusai és együttműködési lehetőségei. 4. „Kultúra és turizmus határok nélkül” 2000. november 6. (hétfő) Szekcióvezető: Némethné Kemenes Mária, MATUR Kulturális Tagozat Összefoglaló a szekcióvezető beszámolója alapján: 6 előadás hangzott el, alapvetően a nemzetközi turizmus számára kínált kulturális lehetőségekről, illetve új hazai kezdeményezésekről. Tapasztalatainkat 5 pontban foglaltuk össze: 1. Európa számára a legfontosabb turisztikai vonzástényező a kultúra, annak minden változata, ez számíthat csak a világ turizmusának vonzására, hiszen a kulturális múlt egy valós, megtörtént valami, tehát igaz. 2. Ebből Magyarországnak és a Közép-Európai régiónak együtt kell részt vállalni. Ez egy nemzeti turisztikai kulturális PR feladat, végrehajtásában a nemzetközi együttműködés is fontos. 3. Csak valós, hiteles, egyedi kulturális örökségre szabad kulturális utakat szervezni, amely akkor tud tartalmában fennmaradni, és igazán európaivá lenni, ha konkrét téma vagy személyiség köré épül. 4. Hiába dolgozzuk ki a legjobb útvonalat, ha a továbbvitelben nem partner a turizmus. Ez csak központi támogatással, nemzeti PR ügyként lehet megvalósítani, hiszen ez egy országarculat-teremtő feladat, és azt alakító munka. A korábbi előadásokban is elhangzott, hogy a turizmus bevétele részben legalábbis a kulturális örökség