Kultúra és Közösség, 2001 (28. évfolyam, 2-3. szám)

2001 / 2-3. szám • Turizmus - KONFERENCIA - Kultúra és turizmus 2000 : II. Nemzetközi Konferencia és Szakmai Vásár

jövőben is minden emberi beavatkozás­tól távol maradjanak.” Szól utána arról, hogy a természet megvédése és a nem­zeti park intézménye Amerikában talál­tatott ki, majd folytatja azzal, hogy „mai mező- és erdőgazdaságunk, amely min­den talpalattnyi föld intenzív kihaszná­lására törekszik, sokféle iparunk, mely egyenesen gyilkos hatású a természet ősi életére, kérlelhetetlenül pusztítva tör előre. Teljes mértékben elismerjük a gazdasági érdekeknek fontosságát, de ennek a mindnyájunknak drága hazai földnek legalább kis darabját, vagy egyes kis pontjait szeretnénk megóvni az ember zavaró munkájától, hogy a természet minden élő és élettelen jelen­ségével a maga harmonikus egészében háborítatlanul fönnmaradjon. Minden késedelem végzetes. Az, amit a mai na­pon még meg lehet menteni, egy év, vagy néhány hónap múlva már ment­hetetlenül elveszett. Természettudósa­ink, botanikusok, zoológusok fel fogják sorolni hazánk faunájának és flórájának eltűnt, kipusztult fajait és veszteségeink máris pótolhatatlanok. Meg kell indíta­ni a mentés munkáját. Felállítani Ma­gyarország első nemzeti parkját. A hiva­tottak dolga, hogy kijelöljék az erre leg­inkább alkalmas területeket és megálla­pítsák a természetvédelem szervezetét hazánkban. Nem reméljük és nem is tartjuk lehetségesnek, hogy magán­úton, magánosok, vagy a társadalom ál­dozatkészségével előteremthetők egy nagyszámú terv megvalósításának esz­közei. A kormány hivatása a nemzeti park gondolatát életre kelteni. Végül, nagyon tanulságos, de nemcsak tudomá­nyos tekintetben kívánatos a nemzeti rend­a park létesítése. Közgazdasági jelentősé­get is tulajdoníthatunk ez intézmény­nek. A hely kijelölésében ugyanis szem előtt kell tartani, hogy a választás olyan természeti értékekben gazdag területre essék, amelyet eleddig kevéssé, vagy egyáltalán nem ismertek...” íratott mindez A természet védelme és a nemzeti parkok (Bp. Pesti Lloyd Társulat Könyv­sajtója, Dr. Décsi Mór, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagja, 1912-ben) című munkában. Mindaz, amit Décsi Mór leírt, úgy gondoljuk, ma is érvé­nyes. A 6 előadásból 3 konkrétan azzal foglalkozott, hogy a nemzeti parkok­nál a természetvédelem intézmény­­rendszerében mit teszünk a kulturális örökség és a természeti örökség össz­hangjának megteremtéséért és ezek megóvásáért. A másik 3 előadás közül egy az öko­turizmusról, egy a Balaton­­felvidéki Nemzeti Park bemutatási le­hetőségeiről, egy pedig mindenki szá­mára nagyon érdekes témáról, egy nemzeti park és egy kis település egy­másrautaltságáról, együttéléséről szólt. Lényeges eleme volt valamennyi elő­adásnak a szemléletformálás, a nevelés szerepének, az emberek és az intézmé­nyek céljainak, lehetőségeinek össze­hangolása, ezen elemek fontosságának a hangsúlyozása. A természetvédők és a turisztikai szakemberek munkája ki­egészíti egymást: az a cél, hogy ki-ki a saját területén elkötelezetten, szaksze­rűen végezze el a feladatát...” Előadók: Magyarics Gábor: Ökoturizmus és kis­mesterségek a nemzeti parkokban Kopek Annamária: Természetvédelem és turizmus a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál Berecz Béla: Népi kultúra szerepe az Aggteleki Nemzeti Park turisztikai­­ökoturisztikai kínálatában Juhász István: A kultúrák egymásra ré­tegződése a tájban (a helyi természeti és kulturális örökség turisztikai értéke) 2000. november 7. (kedd) Szekcióvezető: Lingauer János, a KGI Természetvédelmi Intézetének igazgatója Előadók: Duhay Gábor: Ökoturizmus a védett természeti területeken Martonné Erdős Katalin: A turizmus és természetvédelem konfliktusai és együttműködési lehetőségei. 4. „Kultúra és turizmus határok nélkül” 2000. november 6. (hétfő) Szekcióvezető: Némethné Kemenes Mária, MATUR Kulturális Tagozat Összefoglaló a szekcióvezető beszámolója alapján: 6 előadás hangzott el, alapvetően a nemzetközi turizmus számára kínált kulturális lehetőségekről, illetve új ha­zai kezdeményezésekről. Tapasztala­tainkat 5 pontban foglaltuk össze: 1. Európa számára a legfontosabb turisztikai vonzástényező a kultúra, annak minden változata, ez számíthat csak a világ turizmusának vonzására, hiszen a kulturális múlt egy valós, megtörtént valami, tehát igaz. 2. Ebből Magyarországnak és a Kö­zép-Európai régiónak együtt kell részt vállalni. Ez egy nemzeti turisztikai kul­turális PR feladat, végrehajtásában a nemzetközi együttműködés is fontos. 3. Csak valós, hiteles, egyedi kultu­rális örökségre szabad kulturális uta­kat szervezni, amely akkor tud tartal­mában fennmaradni, és igazán euró­paivá lenni, ha konkrét téma vagy sze­mélyiség köré épül. 4. Hiába dolgozzuk ki a legjobb út­vonalat, ha a továbbvitelben nem partner a turizmus. Ez csak központi támogatással, nemzeti PR ügyként le­het megvalósítani, hiszen ez egy or­­szágarculat-teremtő feladat, és azt ala­kító munka. A korábbi előadásokban is elhangzott, hogy a turizmus bevétele részben legalábbis a kulturális örökség

Next