Kultúra és Közösség, 2001 (28. évfolyam, 2-3. szám)
2001 / 2-3. szám • Turizmus - KONFERENCIA - Kultúra és turizmus 1998 : Nemzetközi Konferencia és szakmai vásár
A szekcióvezetők összefoglalója az ülések munkájáról Dr. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke: A tömegturizmus és kultúra A tömegturizmus és kultúra téma kapcsán 20 előadást hallgattunk és vitattunk meg. Az eredmény tulajdonképpen négy kulcsszó körül foglalható össze: szemléletváltás, együttműködés, szakszerűség, tervezés, ill. tervezhetőség. A szemléletváltást több előadó szükségesnek tartotta, hiszen, mint ez részben a plenáris ülés bevezető előadásán is kiderült, mindkét szférának, a turizmusnak és a kultúrának is sok a fájdalma, mindkettő küzd a méltó helyért, és egyre inkább kibontakozik, hogy segítséget mástól nem várhatunk. Hogyha együttműködünk, nagyobb sikerre számíthatunk a tömegturizmus és a kultúra területén egyaránt." Szemléletváltás szükséges, hogy a kérdés ne úgy merüljön fel, hogy turizmus vagy kultúra, hanem turizmus és kultúra. A „vagy”, tehát a kizáró megközelítés azt jelenti, hogy vagy egy elit számára tartjuk fenn a kultúrát a turizmuson belül, vagy lemondunk arról, hogy az emberek személyisége gazdagodjon az utazás során, tanuljanak, szemléletük változzon, befogadókésszé váljanak más kultúrákkal és népekkel szemben. E téma kapcsán merült fel a művelődési házak és a TOURINFORM irodák szaporodó konferencia együttműködése, amely egyúttal szemléletváltást is jelent mindkét fél részéről. A másikban nemcsak üzletfelet lát, hanem olyan partnert, akivel együtt kell elgondolni, és utána megvalósítani mindazt, ami mindkét fél számára jó. Olyan turizmust, amely egy kicsit tervezhetőbb, amely gazdasági eredménnyel jár, amely a kulturális értékek hírvivőjévé válik, és élményt nyújt maguknak a turistáknak. Itt merült fel, hogy ma még éles a különbség a kis- és középmúzeumok, ill. a nagy országos múzeumok turisztikai szemléletmódja között. Míg az előzők inkább felfedezik a partner szükségletét, az utóbbiak még mindig főleg költségvetési finanszírozásra épülnek, csak a múzeum klasszikus funkcióit (gyűjtést, megőrzést, esetleg kiállítást) tartják alapvetőnek, de azzal nem nagyon törődnek, hogy a közönségnek mire van igénye. A következő kulcsszó az együttműködés. Ezt majdnem minden vitában résztvevő előadó megemlítette. Néhány pozitív példa is szóba került, elismerést kapott így például a Budapest Kártya, melyet a Budapesti Turisztikai Hivatal adott ki, és amely a kártyatulajdonosok részére az ingyenes közlekedésen túl több mint 50 múzeumba biztosít belépést. Szintén előrelépés e téren az új budapesti múzeumi prospektus megjelenése, vagy a MATUR Kulturális Tagozatának létrejötte, amely ehhez a konferenciához is hozzájárult. A táci Gorsium modell értékű példát mutat be arról, hogy az antik kultúrát a ma emberének lehet úgy is közvetíteni, hogy az ne csak száraz ismeretanyag legyen, hanem minden látogató számára élményt nyújtson. Ez a múzeum a gorsiumi régészek és a Fejér megyei, székesfehérvári turisztikai kollégák közti példamutató együttműködés során jött létre. Máshol is felmerült már az igény a kultúra több ágának összefogására. A felújított vidéki kastélyokban, például Fertődön és Keszthelyen egyre több zenei programot szerveznek. Szintén új kezdeményezés a magyarországi barokk vigasságok megrendezése. Jó példát hallottunk Pécsről, ahol a műemlék-világörökség turisztikai hasznosításába egy ouverture program keretében már az EU is bekapcsolódott. Egy felmérés során magyar fiatalokat kérdeztek meg, hogy mi jut eszükbe Olaszországról. Az eredmény kijózanító, érdemes felfigyelni rá. Első helyen a pizza szerepel, másodikon a maffia, megemlítették Rómát és Velencét is, de pl. képzőművészet csak a 12. helyen áll. A turizmus tervezhetősége egy nagyon izgalmas kérdés Nem elegendő az, hogy a másik csak üzleti partner, ha egy utazási iroda megvesz egy szolgáltatást, s nem vesz részt sem a tervezésben, sem az előnyök megosztásában, sem a turisták véleményének a visszajelzésében. A tervezéstől, sőt az ötlet megszületésétől kezdődő együttműködés során lehet csak igazán eredményes egy program. Kérdés, van-e rá lehetőségünk, hogy egy évvel előre tudjunk tervezni, hiszen a turizmusban, ha egy programot nem tervezünk meg legalább egy évvel előre, akkor nem lehet hírverést csinálni és a programnak biztos nem lesz célirányos közönsége A tervezésre viszont a régi költségvetési mechanizmusok teljesen alkalmatlanok. Ennek kapcsán merült fel az egyik előadó részéről egy közös kiállítási marketing iroda felállítása. Az iroda fő feladata az lenne, hogy kifejezetten olyan kulturális attrakciókat szervezzen, amelyek alkalmasak arra, hogy önállóan közönséget vonzzanak. Fontos, hogy a nagy kiállításokat és nagyszabású rendezvényeket hosszabb időtávra tervezzük. Az előadó álláspontja szerint ezt a turizmusnak kell finanszírozni, mert a kultúrában nincs rá forrás. Egy kiállítási marketing iroda megnyitása olyan jó ötlet, mely megéri a támogatást.