Kultúra és Közösség, 2001 (28. évfolyam, 2-3. szám)

2001 / 2-3. szám • Turizmus - KONFERENCIA - Kultúra és turizmus 1998 : Nemzetközi Konferencia és szakmai vásár

A szekcióvezetők összefoglalója az ülések munkájáról Dr. Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke: A tömegturizmus és kul­túra A tömegturizmus és kultúra téma kap­csán 20 előadást hallgattunk és vitat­tunk meg. Az eredmény tulajdonkép­pen négy kulcsszó körül foglalható össze: szemléletváltás, együttműkö­dés, szakszerűség, tervezés, ill. tervez­hetőség. A szemléletváltást több előadó szük­ségesnek tartotta, hiszen, mint ez rész­ben a plenáris ülés bevezető előadásán is kiderült, mindkét szférának, a turiz­musnak és a kultúrának is sok a fáj­dalma, mindkettő küzd a méltó he­lyért, és egyre inkább kibontakozik, hogy segítséget mástól nem várha­tunk. Hogyha együttműködünk, na­gyobb sikerre számíthatunk a tömeg­­turizmus és a kultúra területén egy­aránt." Szemléletváltás szükséges, hogy a kérdés ne úgy merüljön fel, hogy tu­rizmus vagy kultúra, hanem turizmus és kultúra. A „vagy”, tehát a kizáró megközelítés azt jelenti, hogy vagy egy elit számára tartjuk fenn a kultú­rát a turizmuson belül, vagy lemon­dunk arról, hogy az emberek szemé­lyisége gazdagodjon az utazás során, tanuljanak, szemléletük változzon, be­fogadó­késszé váljanak más kultúrák­kal és népekkel szemben. E téma kap­csán merült fel a művelődési házak és a TOURINFORM irodák szaporodó konferencia együttműködése, amely egyúttal szem­léletváltást is jelent mindkét fél részé­ről. A másikban nemcsak üzletfelet lát, hanem olyan partnert, akivel együtt kell elgondolni, és utána meg­valósítani mindazt, ami mindkét fél számára jó. Olyan turizmust, amely egy kicsit tervezhetőbb, amely gazda­sági eredménnyel jár, amely a kulturá­lis értékek hírvivőjévé válik, és él­ményt nyújt maguknak a turistáknak. Itt merült fel, hogy ma még éles a kü­lönbség a kis- és közép­múzeumok, ill. a nagy országos múzeumok turisz­tikai szemléletmódja között. Míg az előzők inkább felfedezik a partner szükségletét, az utóbbiak még mindig főleg költségvetési finanszírozásra épülnek, csak a múzeum klasszikus funkcióit (gyűjtést, megőrzést, esetleg kiállítást) tartják alapvetőnek, de azzal nem nagyon törődnek, hogy a közön­ségnek mire van igénye. A következő kulcsszó az együttmű­ködés. Ezt majdnem minden vitában résztvevő előadó megemlítette. Né­hány pozitív példa is szóba került, el­ismerést kapott így például a Budapest Kártya, melyet a Budapesti Turisztikai Hivatal adott ki, és amely a kártyatu­lajdonosok részére az ingyenes közle­kedésen túl több mint 50 múzeumba biztosít belépést. Szintén előrelépés e téren az új budapesti múzeumi pros­pektus megjelenése, vagy a MATUR Kulturális Tagozatának létrejötte, amely ehhez a konferenciához is hoz­zájárult. A táci Gorsium modell értékű példát mutat be arról, hogy az antik kultúrát a ma emberének lehet úgy is közvetíteni, hogy az ne csak száraz is­meretanyag legyen, hanem minden lá­togató számára élményt nyújtson. Ez a múzeum a gorsiumi régészek és a Fe­jér megyei, székesfehérvári turisztikai kollégák közti példamutató együttmű­ködés során jött létre. Máshol is fel­merült már az igény a kultúra több ágának összefogására. A felújított vi­déki kastélyokban, például Fertődön és Keszthelyen egyre több zenei prog­ramot szerveznek. Szintén új kezde­ményezés a magyarországi barokk vi­gasságok megrendezése. Jó példát hal­lottunk Pécsről, ahol a műemlék-vi­lágörökség turisztikai hasznosításába egy ouverture program keretében már az EU is bekapcsolódott. Egy felmérés során magyar fiatalokat kérdeztek meg, hogy mi jut eszükbe Olaszországról. Az eredmény kijóza­nító, érdemes felfigyelni rá. Első he­lyen a pizza szerepel, másodikon a maffia, megemlítették Rómát és Ve­lencét is, de pl. képzőművészet csak a 12. helyen áll. A turizmus tervezhető­sége egy nagyon izgalmas kérdés Nem elegendő az, hogy a másik csak üzleti partner, ha egy utazási iroda megvesz egy szolgáltatást, s nem vesz részt sem a tervezésben, sem az elő­nyök megosztásában, sem a turisták véleményének a visszajelzésében. A tervezéstől, sőt az ötlet megszüle­tésétől kezdődő együttműködés során lehet csak igazán eredményes egy program. Kérdés, van-e rá lehetősé­günk, hogy egy évvel előre tudjunk tervezni, hiszen a turizmusban, ha egy programot nem tervezünk meg leg­alább egy évvel előre, akkor nem lehet hírverést csinálni és a programnak biztos nem lesz célirányos közönsége A tervezésre viszont a régi költségveté­si mechanizmusok teljesen alkalmat­lanok. Ennek kapcsán merült fel az egyik előadó részéről egy közös kiállítási marketing iroda felállítása. Az iroda fő feladata az lenne, hogy kifejezetten olyan kulturális attrakciókat szervez­zen, amelyek alkalmasak arra, hogy önállóan közönséget vonzzanak. Fon­tos, hogy a nagy kiállításokat és nagy­szabású rendezvényeket hosszabb időtávra tervezzük. Az előadó állás­pontja szerint ezt a turizmusnak kell finanszírozni, mert a kultúrában nincs rá forrás. Egy kiállítási marketing iro­da megnyitása olyan jó ötlet, mely megéri a támogatást.

Next