Kultúra és Közösség, 2020 (4. folyam, 12. évfolyam, 1-4. szám)

2021 / 4. szám • Digitális empátia, rejtjelek és horizontok - Műhely - Szécsi Gábor: Narratíva, kontextus, történelmi megismerés DOI 10.35402/kek.2021.4.7

Szécsi Gábor: Narratíva, kontextus, történelmi megismerés elbeszélt tettek megörökítését. A dokumentumo­kat, forrásokat komparatív módon elemző törté­nész e kettős narratív struktúrák metszéspontjában fedezi fel, vagy, hogy az Ankersmit-féle szóhaszná­lattal éljünk, „tapasztalja meg” saját története kiin­dulópontjait, hogy azután maga is e kettős narratí­vaszint jegyében tegye megragadhatóvá saját szerzői indítékait. Miután maga is narratívákat rekonstruál a történelmi dokumentumok elemzésekor, azzal a feltevéssel alkotja meg saját történetét, hogy az elbe­szélése általa inherensnek vélt történelmi narratívák csomópontjában kap valódi jelentést. A történész elsődleges feladata tehát, hogy meg­értse, az adott történeti kontextusban milyen inten­ciók, vélekedések, vágyak megjelenítésére töreke­dett cselekedetével a történelmi individuum. Azaz rekonstruálnia kell azt a történetet, ami a lehetséges cselekvések közül választó múltbeli cselekvő inten­cióit, vélekedéseit, vágyait volt hivatott megjelení­teni a kor népi pszichológiája számára. Miután a népi pszichológiát racionalisztikus értelmező kal­kulusnak tekintjük, a történésznek e rekonstrukció során abból a feltevésből kell kiindulnia, hogy az individuum a lehetséges cselekvések közül a kortár­sai számára leginkább ésszerűnek tűnőt választotta ki annak érdekében, hogy intencióit, vélekedéseit, vágyait világossá tegye a cselekvése által megjelení­tett narratíva révén. Alapvető feladata ezért a népi pszichológiák kontextusának feltárása, és ez alapján egy, a múltbeli aktusok által reprezentált történet rekonstrukciója. Mint arra korábban rávilágítot­tunk, ez a folyamat rekonstruált történetek és a történész által a koherencia megteremtése céljából alkotott narratívák csomópontjában valósul meg a történelmi tapasztalat részeként. A narratív, törté­neti nyelv elsődleges rendeltetése ezért, hogy segít­ségével a történész a múltbeli cselekvések intencio­nális okaira vonatkozó magyarázatait a cselekvések kontextusával kapcsolatos információk jegyében tudja megalapozni. Teszi mindezt annak tudatá­ban, hogy az általa megértett narratívák elsődleges rendeltetése az lehetett a múltban, hogy az adott kontextusban érthető, befogadható módon jelenít­sék meg és tegyék értelmezhetővé a vizsgált törté­nelmi személy cselekvéseit, intencióit, vélekedéseit. Mint arra elemzéseimben rá kívántam világítani, ez az egymáshoz kapcsolódó történetek összetett rendszerét feltételező megismerési folyamat teszi a történészek által használt narratív nyelv elemzését, valamint a történetalkotó képesség és a népi pszi­chológia közötti viszony tisztázását a történeti gno­szeológia megkerülhetetlen feladatává. Felhasznált szakirodalom Ankersmit, Frank R. 2000 Hat tézis a narrativista történetfilozófiáról. In Thomka Beáta szerk. Narratívák 4. A történelem poétikája. Budapest, Kijárat Kiadó, 111-120. Ankersmit, Frank R. 2004 A történelmi tapasztalat. Budapest, Typotex Kiadó. Ankersmit, Frank R. 2005 Sublime Historical Experience. Stanford, Stanford University Press. Ankersmit, Frank R. 2012 Meaning, Truth, and Reference in Historical Representation. New York, Cornell University Press. Dennett, Daniel C. 1971 Intentional Systems. The Journal of Philosophy, 4:87-106. Dennett, Daniel C. 1998 Az intencionalitás filozó­fiája. Budapest, Osiris Kiadó. Dunn, John 1985 Rethinking Modern Political Theory: Essays 1979–1983. Cambridge, Camb­ridge University Press. Dunn, John 1996 The History of Political Theory. Cambridge, Cambridge University Press. Iggers, Georg G. 2003 Megjegyzések F. R. Ankersmit „Historizmus. Szintézis-kísérlet” című írásához. Aetas, 3–4:205-209. Jakobson, Roman 1972 Hang, jel, vers. Budapest, Gondolat Kiadó. Pocock, John G. A. 1975 The Machiavellian Moment. Florentine Political Thought and the Atlantic Republican Tradition. Princeton, Princeton Unicersity Press. Pocock, John G. A. 1999 Barbarism and Religion. II. kötet: Narratives and Civil Government. Cambridge, Cambridge University Press. Ricoeur, Paul 1973 The Model of the Text: Meaningful Action Considered as a Text. New Literary History, 1:91-117. Skinner, Quentin 1969 Meaning and Understanding in the History of Ideas. History and Theory 8, 1:3-53. Skinner, Quentin 1978 The Foundations of Modern Political Thought. Cambridge, Cambridge University Press. Skinner, Quentin 1981 Machiavelli. Oxford, Oxford University Press. Skinner, Quentin 1996 Reason and Rhetoric in the Philosophy of Hobbes, Cambridge, Cambridge University Press. White, Hayden 1997 A történelem terhe. Budapest, Osiris Kiadó. A tanulmány megjelenését az MTA Tantárgy-peda­gógiai Kutatási Programja támogatta. 95IV. folyam XII. évfolyam 2021/IV. szám

Next