Kultúra és Közösség, 2020 (4. folyam, 12. évfolyam, 1-4. szám)
2021 / 4. szám • Digitális empátia, rejtjelek és horizontok - Műhely - Szécsi Gábor: Narratíva, kontextus, történelmi megismerés DOI 10.35402/kek.2021.4.7
Szécsi Gábor: Narratíva, kontextus, történelmi megismerés elbeszélt tettek megörökítését. A dokumentumokat, forrásokat komparatív módon elemző történész e kettős narratív struktúrák metszéspontjában fedezi fel, vagy, hogy az Ankersmit-féle szóhasználattal éljünk, „tapasztalja meg” saját története kiindulópontjait, hogy azután maga is e kettős narratívaszint jegyében tegye megragadhatóvá saját szerzői indítékait. Miután maga is narratívákat rekonstruál a történelmi dokumentumok elemzésekor, azzal a feltevéssel alkotja meg saját történetét, hogy az elbeszélése általa inherensnek vélt történelmi narratívák csomópontjában kap valódi jelentést. A történész elsődleges feladata tehát, hogy megértse, az adott történeti kontextusban milyen intenciók, vélekedések, vágyak megjelenítésére törekedett cselekedetével a történelmi individuum. Azaz rekonstruálnia kell azt a történetet, ami a lehetséges cselekvések közül választó múltbeli cselekvő intencióit, vélekedéseit, vágyait volt hivatott megjeleníteni a kor népi pszichológiája számára. Miután a népi pszichológiát racionalisztikus értelmező kalkulusnak tekintjük, a történésznek e rekonstrukció során abból a feltevésből kell kiindulnia, hogy az individuum a lehetséges cselekvések közül a kortársai számára leginkább ésszerűnek tűnőt választotta ki annak érdekében, hogy intencióit, vélekedéseit, vágyait világossá tegye a cselekvése által megjelenített narratíva révén. Alapvető feladata ezért a népi pszichológiák kontextusának feltárása, és ez alapján egy, a múltbeli aktusok által reprezentált történet rekonstrukciója. Mint arra korábban rávilágítottunk, ez a folyamat rekonstruált történetek és a történész által a koherencia megteremtése céljából alkotott narratívák csomópontjában valósul meg a történelmi tapasztalat részeként. A narratív, történeti nyelv elsődleges rendeltetése ezért, hogy segítségével a történész a múltbeli cselekvések intencionális okaira vonatkozó magyarázatait a cselekvések kontextusával kapcsolatos információk jegyében tudja megalapozni. Teszi mindezt annak tudatában, hogy az általa megértett narratívák elsődleges rendeltetése az lehetett a múltban, hogy az adott kontextusban érthető, befogadható módon jelenítsék meg és tegyék értelmezhetővé a vizsgált történelmi személy cselekvéseit, intencióit, vélekedéseit. Mint arra elemzéseimben rá kívántam világítani, ez az egymáshoz kapcsolódó történetek összetett rendszerét feltételező megismerési folyamat teszi a történészek által használt narratív nyelv elemzését, valamint a történetalkotó képesség és a népi pszichológia közötti viszony tisztázását a történeti gnoszeológia megkerülhetetlen feladatává. Felhasznált szakirodalom Ankersmit, Frank R. 2000 Hat tézis a narrativista történetfilozófiáról. In Thomka Beáta szerk. Narratívák 4. A történelem poétikája. Budapest, Kijárat Kiadó, 111-120. Ankersmit, Frank R. 2004 A történelmi tapasztalat. Budapest, Typotex Kiadó. Ankersmit, Frank R. 2005 Sublime Historical Experience. Stanford, Stanford University Press. Ankersmit, Frank R. 2012 Meaning, Truth, and Reference in Historical Representation. New York, Cornell University Press. Dennett, Daniel C. 1971 Intentional Systems. The Journal of Philosophy, 4:87-106. Dennett, Daniel C. 1998 Az intencionalitás filozófiája. Budapest, Osiris Kiadó. Dunn, John 1985 Rethinking Modern Political Theory: Essays 1979–1983. Cambridge, Cambridge University Press. Dunn, John 1996 The History of Political Theory. Cambridge, Cambridge University Press. Iggers, Georg G. 2003 Megjegyzések F. R. Ankersmit „Historizmus. Szintézis-kísérlet” című írásához. Aetas, 3–4:205-209. Jakobson, Roman 1972 Hang, jel, vers. Budapest, Gondolat Kiadó. Pocock, John G. A. 1975 The Machiavellian Moment. Florentine Political Thought and the Atlantic Republican Tradition. Princeton, Princeton Unicersity Press. Pocock, John G. A. 1999 Barbarism and Religion. II. kötet: Narratives and Civil Government. Cambridge, Cambridge University Press. Ricoeur, Paul 1973 The Model of the Text: Meaningful Action Considered as a Text. New Literary History, 1:91-117. Skinner, Quentin 1969 Meaning and Understanding in the History of Ideas. History and Theory 8, 1:3-53. Skinner, Quentin 1978 The Foundations of Modern Political Thought. Cambridge, Cambridge University Press. Skinner, Quentin 1981 Machiavelli. Oxford, Oxford University Press. Skinner, Quentin 1996 Reason and Rhetoric in the Philosophy of Hobbes, Cambridge, Cambridge University Press. White, Hayden 1997 A történelem terhe. Budapest, Osiris Kiadó. A tanulmány megjelenését az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja támogatta. 95IV. folyam XII. évfolyam 2021/IV. szám