A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 11. (1884)

ÉRTEKEZÉSEK - Hradszky József: Szepeshely. (Káptalan)

I. Szepeshely'). (Káptalan). Németből Hradszky József után fordította Mortenson Ede. A helység magyarul Szepesi-Káptalannak is neveztetik; latin neve Capitulum Scepusiense vagy röviden Scepusium; németül Zipser Kapitel s tótul Spisska Kapitula. A törvény értelmében egyházi s közigazgatási tekintetben bekebelezett helység 190 lakossal. Eredetileg Almás határához tartozott* 2). Mária Terézia (1776) a szepesi káptalani templomot székes­­egyházzá emelvén, Szepeshely „oppidum“, Szepesváralja pedig püspöki város lett. Dombon fekszik, 493 m. magasságban a tenger színe felett. A lakások a kertekkel együtt falakkal vannak körül­véve, melyek a helység minden épületét körülzárják. A körfal három év alatt épült fel (1662—1665) 3). Két nagyobb kapun át lehet bejutni, melyek közül az egyik az említett körfal keleti, a másik pedig délnyugati homlokzatán van. Ezenkívül közvetlenül a püspöki palota mellett van egy kis kapu is a gyalogosok számára. Ez és a keleti, Szepesváralja felé néző kapu eredetileg bástyakapu volt. Az egész helység csupán egy utczából áll, melynek egyik oldalán öt kanonok háza áll s a papnevelő épülete; mindannyinak utczai homlokzata éjszak felé néz; az utcza másik oldalán hasonlókép öt kanonok ház van, továbbá a kántor háza, a torony, melyet Révay püspök építtetett, s a püspök palotája, homlokzatukkal dél felé. A helység külön­böző időkben, főleg fennállásának első századaiban nagyon sokat szenvedett ; különösen a tatárok betörése alkalmával (1241—1243) károsíttatott meg szerfelett. A mongolok *) A „Vándorlások a Szepességen“ czímű­ értekezés folytatásának tekintendő. (Évkönyv X. 1888). 2) Literae Authenticae Colocae 1884. II. 119. 3) scd­em. Cleri Dioec Scep. 1852. Kárp. Egyesül. Evk XI. k.1

Next