A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 35. (1908)
ÚTLEÍRÁSOK, ÉRTEKEZÉSEK - Siegmeth Károly: Barangolás a Rozsály-Guttin hegyvidékén és az Avason
Barangolás a Rozsály-Guttin hegyvidékén és az Avason. Irta: Siegmeth Károly. Habár a lefolyt évben régi jó barátom, R. M. tanár és R. G. miniszteri tanácsos társaságában két »vezető nélküli havasi túrát« tettem meg a Magas Tátrában és pedig a Mlinica völgybeli Fátyol-vízeséshez és a Tarajkára, mégis inkább mellőzöm ezek leírását, semhogy a havasi turisztika titánjainak manapság nálunk is dúló harcát feleslegesen szítsam. Nem akarok abba a kellemetlen helyzetbe kerülni, hogy valaki az itt előforduló »tornyok,« »kémények«, »kőparipák« és egyéb nehéz pontok megmászásának leírását túlzottnak találja, vagy épen magát a túrát is kétségbe vonja. Pedig a kettő közül legalább az első túra igen érdekelhetné a havasi turistát, mert »figyelemre méltó eltéréssel« végeztem, amennyiben a patakon való átkelésnél nem a kőre, hanem egyenesen a vízbe léptem bal lábammal, mit vállalkozó szellemű turistáknak legmelegebben ajánlhatok. Inkább vezetem tehát a nyájas olvasót, most már harmadizben*), a Rozsály-Guttin hegyvidékre s az Avasra, mely ugyan eget ostromló hegymászókra nézve nem munkatér, de melynek bebarangolása a természet igaz barátjának annál több örömet szerez. Hagyjuk hát békében otthon a kötelet, jégcsákányt és hágóvasat s ellátva magunkat jó erős cipővel s megfelelő bottal, indúljunk neki a barangolásnak. Vidékünk városait és falvait gyümölcsösök veszik körül, sőt a hegyek déli lejtőin egész Nagybányáig kiterjedt szőlőültetvényeket is találunk. A gyümölcsös kertekhez s a szőlőterülethez ligetek csatlakoznak, nemes gesztenyefákkal, melyek közt igazi díszpéldányok akadnak. Sűrű lomberdő fedi a hegyeket egész a csúcsokig és köztük csak az óriások : a Guttin, Rozsály, Feketehegy és Plesca Mare emelkednek túl az erdőövön. Az erdőtalajt * Lásd az Évkönyv 1885. (XII.) s 1898. (XXV) évi folyamát.