Keleti Szemle 18. (1918-1919)
1918 / 1-3. szám
TARTALOM. — SOMMAIRE. Munkácsi Bernát: Néhány szó a bú szóról 1 W. Bang: Aus türkischen Dialekten.7 .״ _ ״ .... . . _ ״ Carl Brockelmann: Mahmud Al-Käsgharis Darstellung des türkischen Verbalbaus ~29 ״ .... _ .״.... ״ A. v. Le Coq: Osttürkische Gedichte und Erzählungen ... 50 .״ ... ״ ״. Irodalom. — IAttérature. W. Bang: E. Sieg, Ein einheimischer Name für To/ri _ 118 — .״ ... ״_ ״_ Bernhard Munkácsi : W. Bang, Vom Köktürkischen zum Osmanischen ... 124 Társulati ügyek. — Affaires de !,Association I. Jegyzőkönyv a Nemzetközi Közép és Keletázsiai Társaság Magyar Bízottságának 1917. évi deczember hó 15־én tartott üléséről ... _. .... _ 225 II. Jegyzőkönyv a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság Magyar Bizottságának 1919. évi február hó 1-én tartott üléséről 231 Kisebb közlések. — Mélanges. C. Brockelmann: Ein türkisches Imperativ-Prekativsuffix _ _ _״_14-9 Samuel Poznanski: Dritter Nachtrag zur «Karäisch-tatarischen Literatur» 150 Ernst Lewy: Zum «Heidentum» der Tscheremissen __ ■״ - ״ ״~ D. B. Puchs: Syrj. fiver... _ .... ... ... _ 152 Kimutatás "— a Keleti Szemle I-XVIL évfolyamainak munkatársairól és közleményeiről országok szerint rendezve. * A) Külföld. 1. Algiria. René Bauet, Alger-Mustapha, akadémiai igazgató: Contribution á íhistoire du sottisier de Nasreddin hodja. I. — L: őri giné orientale de Shylock. II. 2. Ausztria. S. Krausz, rabbiképzői tanár, Bées : Zur Geschichte der Chasaren. I. — Fr. Kuhnert, egyetemi tanár, Bécs : Bestehen Beziehungen zwischen chinesischer u. ungarischer Musik. UI. — K. Schriefl, Grácz : Der Lokativ im Jakutischen. X. — Der Genetiv im Jaku- Stichen u. Verwandtes. XIII. — Bemerkungen zur Sprache von Kasgar u. Jarkend XIV- XV. 3. Belgium. W. Bang, egyetemi tanár, Löwen : Über die Mandschu-Version der viersprachigen Inschrift in der Moschee zu Peking. IH. — Mitteilungen des Seminars für oriental. Sprachen a. d. Universität zu Berlin. III. — Eransahr. UI. — Über die Konjugation des Khalkha- Mongolischen. IV. — Über die türkischen Namen einiger Grosskatzen. XVII. ־— Pelliot: La version Ouigour etc. XVII. 4. Bulgária. I. äismanov, egyetemi tanár, oktatásügyi minister, Sophia: L’étymologie du пот «Bulgare» IV. V. 5. Dánia. V. Grönbech. tanár, Kopenhága : Vorstudien zur türkischen Lautgeschichte. IV. — V. Thomsen, egyetemi tanár, Kopenhága: Sur le Systeme des consonnes dans la langne ouigoure.II. 6. Északamerikai Egyesült Allamok. Fr. Hirt, egyetemi tanár, New-York : Stammbanm des Hunnenkönigs Attila. I. — Hnnnenforschungen. II. — Zu den hunnisch-chinesischen Beziehungen. II. — Berth. Läufer, egyetemi tanár, Chicago : Zum Märchen von der Tierspräche. II. — Zur Entstehung des Genitive der altaischen Sprachen. II. — Skizze der mongolischen Literatur. VIH. — Skizze der mandschurischen Literatur. IX. 7. Finnország. H. Paasonen, Beiträge zur Kenntnis der Religion und des Cultus de- Tscheremissen. II. — Zur tatarischen Dialektenkunde. UI. — Ungarisch-türkische Etymologien. IU. — Ungar, kígyó «Schlange». V. — Beiträge zur fmnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte XIV—XVII. —- G. J. Ramstedt: Zur mongolisch-türkischen Lautgeschichte XV—XVI. 8. Francziaország. L. Bouvat: Les emprunts arabes et persans en tűre osmanli. IV. — A. Gennep, Páris : Origine et fortune du nom de peuple «Ostiak». III. — J. Halévy, főiskolai tanár, Paris : L’étroite parenté des noms de nombre turco-ougriens. II. — Cl. Huart, keleti akad. tanár, Páris : Notes d’épigraphie turque. I. — Quelques observations sur le judéo-persan de Bokhara III. 9. Hollandia. M. Th. Houtsma, egyetemi tanár, Utrecht: La dynastie des Benu Mengucek. V. — J. Marquart, múzeumi őr, Leyden (most egyetemi tanár Berlinben): Karmpalúk, der «skythische» Name der Maiotis. XI. 10. Japán. Kurakichi Shiratori, főiskolai tanár, Tokio: Über den Wu-sun Stamm in Centralasien. UI. — Über die alt-koreanischen Königstitel. IV. * A munkák címei után tett rémei eiámok az árfolyamokat jelzik, melyekben az illető közlemény megjelent.