Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1836. július-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1836-09-17 / 23. szám

179 Lyon, August. 26. — A’ selyemártó mindegyre magas és gátolja a’ gyártási mun­kát, mely csak ez okból akadt föl. A’ spa­nyol kereskedés, mely eddig semmi volt, az újabb körülmények által nyerni látszik. A­ d­una-r­aj­nai csatornáról. (Sprxtner’ leirata szerint. Bamberg. Drench. IS36.) A’ meggyőzendő terrains nehézségek kö­zött különösen ezek jegyzendők meg: Neu­­markt’ vidékén 18,000're kell a’ földet átvágni, és pedig' a’ legmagasb ponton 82,000're vite­tik vízirányosan (súlyegyenesen) a’ csatorna, a’ mi ugyan igen nagy hasznot ad az által, hogy e’ csatornadarab vízgyűjtő gyanánt szol­gál, de csak igen nehéz munka által vihető ki; hova tartozók a* Kettenbach-völgy­ fölötti töltés, a’ Grubenbach fölötti hidcsatorna, az 900'nyi tunnel Niederelsbachnál egy ellenálló hegyen keresztfl­, a’30'nyi mély bemetszés Dörfbach­­nál , az 5 ívű (mindenik ív 50' tágan) vízveze­tés a’ 108' mély árkon Brighbhannál , a’ 4 íves vízvezetés a’ Melchvölgyön áll, a’ Schwarz­­bachon és Gauchsbachon való átvezetés , a’70' széles ív a’ Pegniczen ’s végre a’ Visenten leendő bolt. A’ vontató út mindenik oldalon 8' széles lesz ’7­3' magasan feküszik a’ víz’ tükre fö­lött ; a’ part tömöttsége (Böschung) 2' lesz; ha a’ kiásott föld nem használtatik egészen a’ csatorna’ emeléséhez , a’ vontató utak mellé töltés jövend. A’ csatornahajók 80—84' hoszak (az épületfa­hozók 100'—104'ig), a’ víz színén 14£', fenéken 14' szélesek; teljes rakodásnál 4' mélyen mennek a’ vízbe. Mennyi víz megy föl egy csatornában, az következő körülményektől függ: 1) ide tarto­zók : a’ kigőzölgés, beivás, vízinövények’ táp­­lálata; 2) vízvesztés a’ tökélyesen soha nem zárható kapukon áll.­ 3) a’hajók’ átbocsátása.­­ A beivás nevezetesen akkor igen nagy az új csa­tornánál, ha a’ föld homokos, de az iszapodás által kevesebbül. A’ franczia csatornákon tett tapasztalás azt tanítja, hogy ezen csatorna földén 240 nap alatt a’ vízvesztés fölüti két­szer a’ csatorna’ térségét. A’ kérdésbeli csa­tornánál ez egy perczben, 2, 65 c'-t tesz. —­­A’ zárkapukoni veszteség perczenkint­i — 4 c'; következőleg itt, a’ fölső csatornadarab’ két végének kapuinál­­ 1 c'. A’ hajók átbo­­csátása-szülte vízveszteség a’ hajók számától függ. Ha naponkint 40 hajót veszünk föl, mely 1500 mázsányi teherrel évenkinti 14­ millió mázsa átvitelt tenne , ’s ha egy rekeszlék közt 88' hoszúra, 16' szélesre ’s 8' esésre számolunk, naponkint 901,120 vagy egy perczben 10, 43 c' víz kivan­tátik. Ezután pedig a’ szigorúan ki nem számítható növénytáplálat ’s kigőzölgés által 14, 08 c' veszne el minden perczben.­­­­Ellenben 1828 ban , tartós szárazság után a’ kormányozható források és csermelyek’ vize 23, 545 c' volt, ide nem számítva a’ 15 c' vivő Schwarzachot, melyet könnyen be lehetne a’ felső csatornadarabba vezetni. Különben több 100 milliónyi köbláb víz gyűjthető meg a’fel­ső csatornatartalékban, ’s innét minden millió elég 45 hajónak áteresztésére 67,000 mázsá­val, — azon fölül pedig víztartalékokat lehetne az csatornaföle mellé készíteni. Hogy ha nagy lesz az átviteli élénkség, több nap egymás után, a’ víz igen meg ne apadjon, a’ felső csatorna­­tartalékban úgy építtetnek a’ partok és kapuk, hogy a’ vizet 7 ölnyire lehessen emelni Noha a* 8 ölet meghaladó záradékokat igen drágáknak tartják , ezen csatornánál itt ott mégis egyesek egész 11 ölre emeltettek, mivel a’ költség’ fölöslege meggazdálkodható az erdijnál és időnél. A’ záporvíz rongálása ellen fenékürítók és fönháritók (Überfalle) használtatnak, az elsők nevezetesen a víz tel­jes leereztésére is a’ tisztogatáskor. A csa­tornán átvivő hidak aprób utak’ számára 1 -

Next