Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1836. július-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1836-09-17 / 23. szám
179 Lyon, August. 26. — A’ selyemártó mindegyre magas és gátolja a’ gyártási munkát, mely csak ez okból akadt föl. A’ spanyol kereskedés, mely eddig semmi volt, az újabb körülmények által nyerni látszik. A duna-rajnai csatornáról. (Sprxtner’ leirata szerint. Bamberg. Drench. IS36.) A’ meggyőzendő terrains nehézségek között különösen ezek jegyzendők meg: Neumarkt’ vidékén 18,000're kell a’ földet átvágni, és pedig' a’ legmagasb ponton 82,000're vitetik vízirányosan (súlyegyenesen) a’ csatorna, a’ mi ugyan igen nagy hasznot ad az által, hogy e’ csatornadarab vízgyűjtő gyanánt szolgál, de csak igen nehéz munka által vihető ki; hova tartozók a* Kettenbach-völgy fölötti töltés, a’ Grubenbach fölötti hidcsatorna, az 900'nyi tunnel Niederelsbachnál egy ellenálló hegyen keresztfl, a’30'nyi mély bemetszés Dörfbachnál , az 5 ívű (mindenik ív 50' tágan) vízvezetés a’ 108' mély árkon Brighbhannál , a’ 4 íves vízvezetés a’ Melchvölgyön áll, a’ Schwarzbachon és Gauchsbachon való átvezetés , a’70' széles ív a’ Pegniczen ’s végre a’ Visenten leendő bolt. A’ vontató út mindenik oldalon 8' széles lesz ’73' magasan feküszik a’ víz’ tükre fölött ; a’ part tömöttsége (Böschung) 2' lesz; ha a’ kiásott föld nem használtatik egészen a’ csatorna’ emeléséhez , a’ vontató utak mellé töltés jövend. A’ csatornahajók 80—84' hoszak (az épületfahozók 100'—104'ig), a’ víz színén 14£', fenéken 14' szélesek; teljes rakodásnál 4' mélyen mennek a’ vízbe. Mennyi víz megy föl egy csatornában, az következő körülményektől függ: 1) ide tartozók : a’ kigőzölgés, beivás, vízinövények’ táplálata; 2) vízvesztés a’ tökélyesen soha nem zárható kapukon áll. 3) a’hajók’ átbocsátása. A beivás nevezetesen akkor igen nagy az új csatornánál, ha a’ föld homokos, de az iszapodás által kevesebbül. A’ franczia csatornákon tett tapasztalás azt tanítja, hogy ezen csatorna földén 240 nap alatt a’ vízvesztés fölüti kétszer a’ csatorna’ térségét. A’ kérdésbeli csatornánál ez egy perczben, 2, 65 c'-t tesz. —A’ zárkapukoni veszteség perczenkinti — 4 c'; következőleg itt, a’ fölső csatornadarab’ két végének kapuinál 1 c'. A’ hajók átbocsátása-szülte vízveszteség a’ hajók számától függ. Ha naponkint 40 hajót veszünk föl, mely 1500 mázsányi teherrel évenkinti 14 millió mázsa átvitelt tenne , ’s ha egy rekeszlék közt 88' hoszúra, 16' szélesre ’s 8' esésre számolunk, naponkint 901,120 vagy egy perczben 10, 43 c' víz kivantátik. Ezután pedig a’ szigorúan ki nem számítható növénytáplálat ’s kigőzölgés által 14, 08 c' veszne el minden perczben.Ellenben 1828 ban , tartós szárazság után a’ kormányozható források és csermelyek’ vize 23, 545 c' volt, ide nem számítva a’ 15 c' vivő Schwarzachot, melyet könnyen be lehetne a’ felső csatornadarabba vezetni. Különben több 100 milliónyi köbláb víz gyűjthető meg a’felső csatornatartalékban, ’s innét minden millió elég 45 hajónak áteresztésére 67,000 mázsával, — azon fölül pedig víztartalékokat lehetne az csatornaföle mellé készíteni. Hogy ha nagy lesz az átviteli élénkség, több nap egymás után, a’ víz igen meg ne apadjon, a’ felső csatornatartalékban úgy építtetnek a’ partok és kapuk, hogy a’ vizet 7 ölnyire lehessen emelni Noha a* 8 ölet meghaladó záradékokat igen drágáknak tartják , ezen csatornánál itt ott mégis egyesek egész 11 ölre emeltettek, mivel a’ költség’ fölöslege meggazdálkodható az erdijnál és időnél. A’ záporvíz rongálása ellen fenékürítók és fönháritók (Überfalle) használtatnak, az elsők nevezetesen a víz teljes leereztésére is a’ tisztogatáskor. A csatornán átvivő hidak aprób utak’ számára 1 -